„Tornóc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Története: 1938 |
||
35. sor:
A települést [[1113]]-ban a zobori apátság oklevelében ''"Durmuz"'' néven királyi halászok és favágók településeként említik először. Neve török eredetű lehet (török: ''turmuz'' = dinnye). [[1211]]-ben ''"Turmoc"'', [[1249]]-ben ''"Turnuch"'', [[1267]]-ben ''"Turmoch"'', [[1307]]-ben ''"Tarnulch"'' alakban említik a korabeli források. A [[16. század]]ban a Csúzy, Szentpéteri és Paxy, a [[17. század|17]]–[[19. század]]ban az Apponyi és Hunyadi családok birtoka. [[1533]]-ban a török feldúlta, [[1559]]-ben palánkvárát is lerombolta. Plébániáját [[1701]]-ben alapították. A falu régi temploma a településen kívül állt, helyette [[1725]]-ben építettek a faluban új, barokk római katolikus templomot. [[1705]]. [[január 25.|január 25]]-én [[Bercsényi Miklós]] kuruc főgenerális serege táborozott a falu mellett. [[1715]]-ben malma és 10 háztartása, [[1720]]-ban 20 háztartása volt. [[1787]]-ben 125 házában 908 lakos élt. [[1828]]-ban 177 háza és 1236 lakosa volt.
Határában a 19. század második felében 15 vízimalom működött. A [[Zay család]] faüzemében épületfát és félkész termékeket állítottak elő a zayugróci uradalom számára.
Vályi András szerint: ''"TORNÓCZ. Magyar falu Nyitra Várm. földes Urai B. Hunyady, és több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Selyéhez 1/2 mértföldnyire; határja ollyan, mint Szelőczéé, pusztája is van."''<ref>{{Vályi}}</ref>
43. sor:
Nyitra vármegye monográfiája szerint ''"Tornócz, nagy magyar község a Vág balpartján, 2297 lakossal, kik közül 1996 magyar, 250 tót; vallásra nézve általában r. katholikus. Posta-, táviró- és vasúti állomása van. Kath. temploma a XVII. század elején épült és fallal van körülvéve. Kegyura gróf Hunyady Imre. Itt van a vágbalparti vágszabályozási és ármentesítő társulat székhelye. A XII. századból származó feljegyzések szerint e községnek akkoriban „Durmus” volt a neve. A XIII. század vége felé, a mikor a falu a királyi halászok birtoka volt, már az akkori írásmód szerint „Turnoch”-nak irták."''<ref>{{Borovszky}} Nyitra vármegye.</ref>
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Vágsellyei járás]]ához tartozott. 1938 őszén [[Kassa|Kassán]], [[Ungvár]]on és [[Tornóc]]on antifasiszta tüntetés zajlott, melyben kiálltak Csehszlovákia mellett.<ref>Országos Levéltár Külügyminisztériumi iratanyag, politikai 1938-7/7-4265-(7029); [[Ádám Magda]] 1968: Magyarország és a kisantant a harmincas években. Budapest, 201.</ref> [[1938]] és [[1945]] között újra Magyarország része.
Ma a községhez tartozik Felsőjattó, melyet [[1245]]-ben említenek a [[Hont-Pázmány nemzetség]] birtokaként. [[1642]] és [[1945]] között az [[Eszterházy család]] birtoka, a [[19. század]] végén részben a Foudl-Springer családé volt. A 19. század első felében csatolták Tornóchoz.
| |||