„Archaikum” változatai közötti eltérés

A biológiai [[evolúció]] vonatkozásában [[fotoszintézis]]re képes [[cianobaktériumok]] együtteséből származó [[sztromatolit]]ok (gömbhéjas szerkezetű kőzetgumók) bizonyítják a kékalgák jelenlétét az archaikumban, különösen az eon vége felé. Nagy valószínűséggel baktériumokat tartalmazó fosszíliákat tartalmaznak bizonyos tűzkövek is.<ref>Stanley, Steven M. ''Earth System History.'' New York: W.H. Freeman and Company, 1999. {{ISBN |0-7167-2882-6}}, 307</ref> A [[baktériumok]] doménjén túlmenően bizonyos [[archeák]] meglétét is azonosították.

Az élet nagy valószínűséggel az archaikum teljes időtartalma alatt jelen volt a Földön, de csak sejtmag nélküli egysejtű organizmusok, azaz [[prokarióták]] formájában. Nincs olyan ismert fosszília ebből az időből, ami [[eukarióták]]at tartalmazna, jóllehet ettől függetlenül, hogy ebben az időszakban már megkezdődött az eukarióták kialakulása is.<ref>Stanley, Steven M. ''Earth System History.'' New York: W.H. Freeman and Company, 1999. {{ISBN |0-7167-2882-6}}, pp. 306, 323</ref> Ultramikroszkópikus sejtközi organizmusok, például [[vírus]]ok létezésére sincs még fosszilis bizonyíték.

Jóllehet létezik néhány, az archaikumot megelőző időből származó kőzet, de a Föld felszínén található legrégebbi [[kőzet]]einek nagy része az archaikumból származik. Archaikumból származó kőzetek ismertek [[Grönland]]ról, a [[Kanadai-pajzs]]ból, Nyugat-[[Ausztrália (kontinens)|Ausztráliából]], és Dél-[[Afrika|Afrikából]]. Az első [[kontinens]]ek is az archaikum alatt alakultak ki, azonban ezen kőzeteknek csak 7%-a található meg a Föld mai kőzetlemezein. Ezért még ha figyelembe is vesszük az erózió és destrukció hatásait, azt kapjuk, hogy a jelenlegi kontinensek kőzetanyagának csak 5-40%-a származhat az archaikumból.<ref>Stanley, Steven M. ''Earth System History.'' New York: W.H. Freeman and Company, 1999. {{ISBN |0-7167-2882-6}}, pp. 301–302.</ref>