A budapesti egyetemen szerzett államtudományi doktorátust, majd a bankszakmában dolgozott. 1917-ben [[Dicsőszentmárton]]ban telepedett le, ahol 1920-tól a Küküllővölgyi Kereskedelmi és Iparbank igazgatója, s Cartea Românească címen nyomdai vállalatot létesített. Az 1926-ban [[Kolozsvár]]t és [[Marosvásárhely]]en alapított román-magyar [[Társadalomtudományi Társaság]] tagja. 1929-től a Kereskedelmi Hitelbank igazgatója Kolozsvárt.
Közgazdasági, társadalomtudományi és külpolitikai írásait a [[Keleti Újság]], [[Új Kelet (havilapfolyóirat, 1918)|Új Kelet]], [[Korunk]], [[A Jövő Társadalma]], [[Független Újság]] közölte. [[Herbert Spencer]] organikus szociológiájának követője. Felfogására jellemző ''A fejlődés törvényszerűsége'' c. vitacikke ([[Korunk]], 1926/9), mely szerint "... nem alkonyodik le a nyugati kultúra. Rabindranáth Tagoréval ősi és mégis nekünk friss kultúra jött felénk keletről, s egy kiegyenlített, technikai kultúrával párosult új, lelki kultúra lesz az eredő." Két tanulmánykötete [[Osvát Kálmán]] szerint "egy társadalmi reformer jóhiszemű állásfoglalása. Fizikai és biológiai törvények uralmát véli bizonyítottnak a társadalmi élet tényeiben és – sok optimizmussal – ennek a belátásnak terjedésétől várja az ember örök boldogságát, a jobb jövőt." [[Elbeszélés (műfaj)|Elbeszélés]]eit a [[Korunk]] elmarasztalta, viszont az [[Erdélyi Helikon]]ban [[Szenczei László]] eszményien altruista gondolkodását értékeli, kiemelve, hogy ''A bűvös erszény'' c. elbeszélésének "...hőse, Rolin, a jobb belátásra jutott tőke képviselője elhatározza: az egyéni hasznot kiküszöböli a gazdasági életből".
