„Körösök” változatai közötti eltérés

a
ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
a (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
 
== Etimológia ==
A Körös folyó neve – [[Kiss Lajos (nyelvész)|Kiss Lajos]] szerint – valószínűleg nem magyar eredetű. Mai magyar nyelven ugyan értelmes szót alkot, de a korai magyar nyelvből nem magyarázható (ugyanis a 'körös-körül' kifejezés az egyetlen, melyben 'körös' alakban megtalálható a folyó mai neve, az pedig nyelvújítás-kori szóalkotás eredménye a 'körül' szóból). Szakértők szerint a folyót már ezen a néven ismerték meg a honfoglalók. A folyó neve így korábbról, valószínűleg [[II. Kurus perzsa király|II. Kurus]] perzsa király nevéből eredhetett; ő és utódai Kelet-Európától az [[Indus]]-völgyéig hatalmas birodalmat építettek ki, s Kurus nevét viseli számos város, hegy, és folyó, például a [[Kura]] folyó a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]]ban. Kurus király nevének jelentése: "a Naphoz hasonló". Perzsául a 'xor' egyébiránt 'nap', mely valószínűleg a magyar 'kör' perzsa jövevényszó eredete is, mivel a Nap az egyik legalapvetőbb példája a természetben megtalálható tökéletes köralakoknak. A folyó neve tehát körülbelül: 'napos'. Elképzelhető az is, hogy nevét a folyó nem Kurus idején, hanem jóval később kapta, amikor is egy, a kaukázusi Kura folyó környékéről bevándorolt-, vagy Kurus királyt tisztelő nép hozta azt magával.<ref>Kiss Lajos (1980): ''Földrajzi nevek etimológiai szótára''. Akadémiai Kiadó, Budapest. {{ISBN |963-05-2277-2}}</ref>
 
A fenti kinyilatkoztatással ellentétes [[Czuczor Gergely]] és [[Fogarasi János (nyelvész)|Fogarasi János]] álláspontja a Körösök elnevezésével kapcsolatban: „Folyóvizek nevei a Tiszántuli kerületben, melyek igen kanyargós folyásaiktól vették neveiket.”<ref>[http://osnyelv.hu/czuczor/keres.php Czucor Gergely és Fogarasi János (1865): ''A magyar nyelv szótára''. Harmadik kötet. Pest. (Körös (2) szócikk)]</ref>
39 864

szerkesztés