„Kalmar” változatai közötti eltérés

171 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
A vár és a kiégett város két évig volt dán kézen. A lassan újra felépülő várost 1647-ban tűzvész sújtotta. Ekkor döntést hoztak a város új helyre, a parthoz közeli Kvarnholmen szigetre költöztetéséről, ami 1657-ig tartott. Az új városfalakon belül szabályos, sakktábla-szerű alaprajzot követően építették fel a házakat. A várat is jelentősen megerősítették. Kalmar erőd-város lett Svédország akkori déli határán. A svéd nagyhatalmi terjeszkedés nyomán azonban a határ hamarosan jóval délebbre került, így a város sokat vesztett jelentőségéből. Utoljára az [[1670-es évek]]ben volt a város tűzvonalban, az [[északi háború (1674–1679)]] idején.
 
A vár bejáratához közel, a városi parkban látható egy vasmacska, a a közeli tengerrészből emeltek ki mit 1904-ben. Ez a ''Nyckeln'' vagy [[Kalmar Nyckel]]{{wd|Q1722535}} nevű vitorlás hadihajóhoz tartozott, ami 1679-ben, dán ágyútűzben süllyedt el. Ez a hajó arról volt nevezetes, hogy korábban, 1637-38-ban a [[Fågel Grip]]{{wd|Q5464077}} vitorlással együtt többszállította fordulóban isaz szállítottelső svéd emigránsokat az akkor alapított észak-amerikai svéd gyarmatra, [[Új-Svédország]]ba{{wd|Q322187}} (Nya Sverige). A Kalmar Nyckel az első út után további három alkalommal is átszelte az [[Atlanti-óceán]]t újabb kivándorlókkal a fedélzetén.
 
E háború végével a svéd flotta főhadiszállását 1689-ben Kalmarból délebbre, az újonnan alapított [[Karlskrona]] városába helyezték át. [[1786]]-ben királyi rendeletben szüntették meg a város erődítmény jellegét, és 1792-ben felszámolták a város helyőrségét. A vár előtti kis [[Grimskär]] sziklaszigeten kiépített erődítmény is elvesztette katonai jelentőségét. 1797-ben kitárták a kapukat és a település nyílt város lett, bár a városi hatóság elvileg egészen 1860-ig fenntartotta magának a jogot minden, a városba érkező áru és személy ellenőrzésére. 1822-ben bontásra ítélték a város körüli falakat és erődítményeket a Kvarholmen szigeten.<ref>{{bokref |redaktör=[[Gunnar Carlquist|Carlquist, Gunnar]] |år=1933 |titel=[[Svensk uppslagsbok]]. Bd 14 |utgivningsort=Malmö |utgivare=Svensk Uppslagsbok AB |sid=1016}}</ref>