„Zöld Mihály” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. sor:
|aláírás=
}}
'''Zöld Mihály''' ([[Végvár (település)|Végvár]], [[1880]]. [[március 16.]] – Végvár, [[1931]]. [[július 21.]]) bánsági magyar költő, református lelkész, egyházi író.
Apja Zöld Mihály Végvári református lelkész, ayja Fábián Gizella (Fábián Gábor tudós professzor és Szakál Rozália lánya), unokatestvére Szakál Lajosnak, a „Cimbalom” című népdalkötet szerzőjének.
Iskoláit szülőfaluja református iskolájában kezdi, mely ma is fentáll, s a bánát Romániához csatolt részének legnagyobb magyar falusi népiskolája. A középiskola első osztájától a Hódmezővásárhelyi református gimnáziumban vizsgázik mint magántanuló színjeles eredménnyel. Azután 3 osztályt a piaristák temesvári főgimnáziumában végez. Innen az evangélikusok Szarvasi iskolájába kerül s az éretségi után Debrecenben a református teológiára íratkozik 1898 szeptemberében.Itt mint IV. Éves teológus kivételesen köztanítói és esküdtfelügyelői tisztséget is visel (rendesen csak végzett teológusok jutalmazása ez.) Az 1902 év nyarán Hódmezővásárhelyre megy káplánnak a nagytudományú Szeremlei Sámuel mellé. Majd 1903 őszén Makón káplánkodik.
1904 tavaszán a Szilágysámsoni református gyülekezet választja lelkészéül, hol négy évig marad.(1904-1908) Ekkor édesapja halála után szülőfaluja hívja meg papjáúl 1908-ban s azóta ott működik.
Apai és anyai ágon irodalommal foglalkozó elődökre tekinthet vissza, mégis keveset ír az 1918-as nagy tragédiáig, melynek szomorú valósága és leverő tényei elől menekül az irodalom gyógyító forrásaihoz. Már előbb lelkészi aljegyzője a Békésbánáti Református Egyházmegyének, mikor pedig bekövetkezik a Bánáti rész leszakítása, a Bánáti református Egyházmegye bizalma ülteti Szabolcska Mihály esperessége mellett a főjegyzői székbe. A „Vöröskereszt” hadielismervény és ezüstéremmel, szülőfalujának társadalmi és gazdasági egyesületei pedig elnökséggel, díszelnökséggel tüntetik ki. 1926-tól, [[Szabolcska Mihály]] utódjaként [[esperes]]. Végül folyó év tavaszán a Temesvári Arany János Társaság tiszteletbeli tagjáúl választja. Ugyanakkor Jókai című ódáját dícséretre érdemesíti.
Első írásai a „Debreceni Főiskolai Lapok”-ban jelentek meg. Vers és Próza vegyest. Dolgozik a „Debreceni Lelkészi Tár” 10 kötetes vállalatba (1917).
1919 –től kezdve mintegy 30 verse jelenik meg a következő irodalmi termékekben:
Temesvári Hírlap (1919)
Újélet/ Temesvár 1919
Szegedi Új Nemzedék/ 1920
Magyar Nép / Kolozsvár 1922, 1923, 1924
Magyarok Naptára/ Kolozsvár 1922
Erdélyi Magyar Naptár/ Kolozsvár 1923, 1924
Jópásztor / Máramarossziget 1924, 1925
Harangszó / Székelyudvarhely 1923, 1924
Magyarok Naptára / Marosvásárhely 1920
Hangya Naptár / Nagyvárad 1925
Református Naptár / Máramarossziget 1925
Könyvalakban megjelent műve „ A református gyermek első valláskönyve”. Pályázaton nyertes vallástani kézikönyv. A királyhágómelléki Református Egyházkerület kiadványa. Nagyvárad 1923.
Soli Deo Gloria! E könyv (ismeretlen) idősebb Zöld Mihály végvári ref. Lelkész hagyatéka. 1908 április 20-án bekövetkezett halála után örökölte fia: ifjabb Zöld Miháy akkor szilágysámsoni, később végvári lelkész s bánáti ref esperes (1926 december 8-tól). Jegyzette 1918 augusztus 2-án Zöld Mihály ref lelkész.
Bódis Ferenc ref. lpr.
== Életútja ==
| |||