Főmenü megnyitása

Zöld Mihály

költő, református lelkész

Zöld Mihály (Végvár, 1880. március 16. – Végvár, 1931. július 21.) bánsági magyar költő, református lelkész, egyházi író.

Zöld Mihály
Született 1880. március 16.
Végvár
Elhunyt 1931. július 21. (51 évesen)
Végvár
Foglalkozása költő
Iskolái Temesvári Piarista Gimnázium

Apja Zöld Mihály Végvári református lelkész, anyja Fábián Gizella (Fábián Gábor tudós professzor és Szakál Rozália lánya), unokatestvére Szakál Lajosnak, a „Cimbalom” című népdalkötet szerzőjének.

Iskoláit szülőfaluja református iskolájában kezdi, mely ma is fentáll, s a Bánát Romániához csatolt részének legnagyobb magyar falusi népiskolája. A középiskola első osztályától a Hódmezővásárhelyi református gimnáziumban vizsgázik mint magántanuló színjeles eredménnyel. Azután 3 osztályt a Temesvári Piarista Gimnáziumban végez. Innen az evangélikusok Szarvasi iskolájába kerül s az érettségi után Debrecenben a református teológiára iratkozott 1898 szeptemberében. Itt mint IV. éves teológus kivételesen köztanítói és esküdtfelügyelői tisztséget is viselt (rendesen csak végzett teológusok jutalmazása ez). 1902 nyarán Hódmezővásárhelyre ment káplánnak a nagytudományú Szeremlei Sámuel mellé. Majd 1903 őszén Makón káplánkodik.

1904 tavaszán a Szilágysámsoni református gyülekezet választja lelkészéül, hol négy évig marad (1904-1908). Ekkor édesapja halála után szülőfaluja hívja meg papjául 1908-ban s azóta ott működik.

Apai és anyai ágon irodalommal foglalkozó elődökre tekinthet vissza, mégis keveset ír az 1918-as nagy tragédiáig, melynek szomorú valósága és leverő tényei elől menekül az irodalom gyógyító forrásaihoz. Már előbb lelkészi aljegyzője a Békésbánáti Református Egyházmegyének, mikor pedig bekövetkezik a Bánáti rész leszakítása, a Bánáti református Egyházmegye bizalma ülteti Szabolcska Mihály esperessége mellett a főjegyzői székbe. A „Vöröskereszt” hadielismervény és ezüstéremmel, szülőfalujának társadalmi és gazdasági egyesületei pedig elnökséggel, díszelnökséggel tüntetik ki. 1926-tól, Szabolcska Mihály utódjaként esperes. Végül folyó év tavaszán a Temesvári Arany János Társaság tiszteletbeli tagjául választja. Ugyanakkor Jókai című ódáját dicséretre érdemesíti.

Első írásai a „Debreceni Főiskolai Lapok”-ban jelentek meg. Vers és Próza vegyest. Dolgozik a „Debreceni Lelkészi Tár” 10 kötetes vállalatba (1917).

1919-től kezdve mintegy 30 verse jelenik meg a következő irodalmi termékekben:

Temesvári Hírlap (1919)

Újélet/ Temesvár 1919

Szegedi Új Nemzedék/ 1920

Magyar Nép / Kolozsvár 1922, 1923, 1924

Magyarok Naptára/ Kolozsvár 1922

Erdélyi Magyar Naptár/ Kolozsvár 1923, 1924

Jópásztor / Máramarossziget 1924, 1925

Harangszó / Székelyudvarhely 1923, 1924

Magyarok Naptára / Marosvásárhely 1920

Hangya Naptár / Nagyvárad 1925

Református Naptár / Máramarossziget 1925

Könyvalakban megjelent műve „ A református gyermek első valláskönyve”. Pályázaton nyertes vallástani kézikönyv. A királyhágómelléki Református Egyházkerület kiadványa. Nagyvárad 1923.

Soli Deo Gloria! E könyv (ismeretlen) idősebb Zöld Mihály végvári ref. Lelkész hagyatéka. 1908 április 20-án bekövetkezett halála után örökölte fia: ifjabb Zöld Miháy akkor szilágysámsoni, később végvári lelkész s bánáti ref esperes (1926 december 8-tól). Jegyzette 1918 augusztus 2-án Zöld Mihály ref lelkész.

Bódis Ferenc ref. lpr.

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, a teológiát 1898–1902 között Debrecenben végezte. Hódmezővásárhelyen és Makón volt segédlelkész. Ezt követően előbb Szilágysámsonban, 1908-tól Végváron lelkész, 1926-tól, Szabolcska Mihály utódjaként esperes.

MunkásságaSzerkesztés

Verseit, cikkeit a Magyar Nép, Protestáns Szemle, Egyházi Újság, Temesvári Hírlap, Délmagyarországi Közlöny, Déli Hírlap közölte. Református valláskönyvet szerkesztett az elemi iskolák I. és II. osztálya számára (Nagyvárad, 1923; újrakiadása Nagyvárad, 1937). Versei, amelyek közül többet megzenésítettek, halála után jelentek meg Orth Imre szerkesztésében Az én világom címmel (Végvár, 1934).

ForrásokSzerkesztés