|
[[Fájl:China 11a.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Az Északi Szung birodalom kiterjedése 1111-ben]]
{{Kína történelme}}
A '''Szung-dinasztia''' (宋朝; [[pinjin]], hangsúlyjelekkel: Sòng Cháo; Wade-Giles: Sung Ch'ao; [[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]]: sʊ̂ŋ tʂʰɑ̌ʊ̯) volt a [[Kína|Kínában]] [[960]] és [[1279]] között a hatalmat gyakorló uralkodóház. Uralkodását [[az öt dinasztia és a tíz királyság kora]] előzte meg, utána pedig a mongol [[Jüan-dinasztia|{{kínai|Yuan|Jüan}}-dinasztia]] vette át a hatalmat. A sinológusok a [[Tang-dinasztia]] aranykorához viszonyítva a középkori Kína „ezüstkorának” is nevezik.
== kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske kecske [[Házikecske]] ==
A {{kínai|Song|Szung}}-dinasztia idején Kína hatalmas társadalmi-gazdasági fejlődésen ment keresztül. A rizstermelés elterjedésén alapuló demográfiai forradalom révén Kína a korabeli világ messze legnépesebb országa lett. Létrejött az egységes piac, ekkor és itt bocsátottak ki a világon első alkalommal papírpénzt. Felállították az első kínai állandó hadiflottát, először alkalmazták a puskaport katonai célokra, és megalkották az iránytűt az északi irány meghatározására. A gazdaság állami, központi ellenőrzése enyhült, a piacgazdasági erők önállóbban tudtak működni. A helyi közigazgatás és a földbirtokosok szerepe, aktivitása nőtt. A kinevezett hivatalnokok a korábbiaknál nagyobb mértékben támaszkodtak az iskolázottabb szakemberek tanácsaira.
A társadalmi élet megélénkült, a gazdagok érdeklődtek a művészetek iránt és vásárlásaikkal támogatták az alkotókat. A lakosság széles rétegei vettek részt a nagy ünnepségeken. Terjedtek a magánjellegű klubok, a városokban szórakoztatóipari negyedek alakultak ki. Az irodalom terjedését nagyban elősegítette a már korábban feltalált nyomtatás elterjedése. A tudományok és a technika nagy fejlődésnek indult. A filozófusok ({{kínai|Cheng Yi|Cseng Ji}}, {{kínai|[[Csu Hszi|Zhu Xi]]|[[Csu Hszi]]}}) [[buddhizmus|buddhista]] hatást tükröző kommentárjaikkal megújították a [[konfucianizmus]]t. A császári vizsgák már régebben létező rendszere a korábbiaknál fontosabb szerepet kapott a bürokrata-értelmiségi elit képzésében, lehetővé tette az egységes tisztviselői kar kialakulását.
A korszak két szakaszra oszlik. Az Északi {{kínai|Song|Szung}} idején (北宋, 960–1127), a főváros az észak-kínai {{kínai|Bianjing|Piencsing}} (ma {{kínai|[[Kaifeng]]|[[Kaifeng|Kajfeng]]}}) városában volt és a dinasztia hatalma kiterjedt a tulajdonképpeni Kína csaknem egész területére. A Déli {{kínai|Song|Szung}} (南宋, 1127–1279) azért jött létre, mert Kína északi részét a [[dzsürcsi nyelv|dzsürcsi]] {{kínai|[[Csin-dinasztia (1115–1234)|Jin-dinasztia (1115–1234)]]|[[Csin-dinasztia (1115–1234)]]}} hódította meg, a {{kínai|Song|Szung}} császárok hatalma visszaszorult a [[Jangce|Jangcétől]] délre, fővárosa pedig Lin'an (a mai {{kínai|[[Hangcsou|Hangzhou]]|[[Hangcsou]]}}) lett. Bár elvesztette a kínai civilizáció egyik bölcsőjét, a Sárga-folyó vidékét, a Déli {{kínai|Song|Szung}} gazdasága még virágzott, uralma kiterjedt a kínai lakosság mintegy 60%-ára és a művelhető területek nagy részére. {{kínai|Hangzhou|Hangcsou}} egymilliós lakosságával a világ messze legnagyobb városa lett. A Déli {{kínai|Song|Szung}} idején különösen megerősödött Kína tengeri hatalma, a flotta távoli vizekre is eljutott.
A {{kínai|Song|Szung}} uralkodóházat a hagyományos kínai történetírás gyengének tartotta, hiszen ez volt az első olyan dinasztia, amely behódolt a szomszédos barbár államoknak és lemondott egyes ősi kínai területek birtoklásáról. A {{kínai|Song|Szung}}okra támadó „barbár” államok azonban számos területen átvették a kínai civilizáció vívmányait (főleg az államszervezésben és a haditechnikában), így a {{kínai|Song|Szung}}oknak a sajátjukéhoz hasonló szervezettségű és haderejű, félig-meddig kínai államokkal kellett hadakozniuk.
== Története ==
=== Az Északi {{kínai|Song|Szung}}, 960–1127 ===
Az Északi {{kínai|Song|Szung}}, {{kínai|Bei Song|Pej Szung}} időbeli, nem pedig térbeli fogalom. A {{kínai|Song|Szung}}-dinasztia első korszakát jelenti, amikor az Belső-Kína túlnyomó részére kiterjedt és fővárosa a Jangcétól északra volt.
| 