„Kiss Sándor (politikus, 1918–1982)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékít |
a →Életpálya: linkjav. |
||
22. sor:
[[Szeged]]en belépett a ''[[Bethlen Gábor]] Kör''be, tagja volt a [[Márciusi Front]] ottani csoportjának, ezért két évig rendőri felügyelet alatt állt. A csoport harcot indított [[Móra Ferenc]] szobra felállításáért a közművelődési palota előtt. A természetesen szociális gondolkodású neves író ugyanis [[1919]]-es szereplése miatt akkor rovott múltú személynek számított, mivel hozzáférhetővé tette az elzárt nemzeti kincseket a közművelődési palotában.
Részt vett a ''Táj- és Népkutató Intézet'' által [[1939]]-ben, [[Tiszaderzs]]en szervezett táborban. Először ez év nyarán a [[kiskunmajsa]]i kutatótáborban vett részt. A táborok résztvevői általában néprajzos hallgatók, vagy szociográfiával, gazdaságföldrajzzal foglalkozó egyetemisták, főiskolások voltak [[Szeged]]ről, és a [[Pázmány Péter Tudományegyetem|Pázmány egyetemről]]. Kiss Sándorra olyan mély hatást gyakorolt a táj- és népkutatás, hogy a következő években a nyári és téli kutatótáborok munkájában is részt vett, így alkalma volt olyan résztvevőkkel találkozni, mint: Boross Lajos, Fehér Gyula, Kelemen Sándor, [[Márkus István (szociográfus)|Márkus István]]. A táborok vezetői voltak rendszerint [[Mádi Zoltán]] a Táj- és Népkutató Intézet igazgatója, [[Tálasi István]], [[Malány Mihály]], Kovács Péter, [[Kádár Zoltán]].<ref>Huszár Tibor: Beszélgetések. I.m. 323. p.</ref> Tálasi István és [[Györffy István (néprajzkutató)|Györffy István]] vezetésével a kunok betelepedésének 700. évfordulójára, [[1941]]-re tervezett monográfia anyaggyűjtését végezték.
[[1940]]. évi megalakulásától fontos szerepet játszott a demokratikus szellemiségű ''Szegedi Egyetemi Ifjúság'' elnevezésű szervezet tevékenységében, rendszeresen írt lapjába, a Szegedi Hídba. Irányította a Magyarságismereti Munkaközösség munkáját. Parasztfiatalok számára kéthetes népfőiskolai tanfolyamot szervezett.
| |||