„Aquincum (történelmi település)” változatai közötti eltérés

{{idézet2|''Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, '''Magyar-révnek''' nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult '''Attila király városába'''. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják - s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér.''|Anonymus: Gesta hungarorum Pais Dezső fordításában<ref>[http://mek.oszk.hu/02200/02245/02245.htm Anonymus: Gesta hungarorum, fordította: Pais Dezső]</ref>}}

 

 

Keresztény [[egyházmegye|püspökség]] jött létre, ami a Birodalom megszűnte után is összefogta az itt élőket. Constantinus korában nagy erődöt építettek a Duna-parton, amiről bebizonyosodott, hogy még évszázadokon keresztül lakott volt, és csak a [[14. század]] végén kezdték el a bontását. Épült három ókeresztény [[bazilika]] is a 4. században, a hozzájuk tartozó [[kolostor]]okkal, amiket szintén sokáig használtak.