„Első triumvirátus” változatai közötti eltérés

Pompeius [[Lucius Cornelius Sulla|Sulla]] idején, igen fiatalon lépett fel a [[dictator]] és az [[optimata|optimaták]] oldalán. Ennek köszönhetően minden szabályt felrúgva emelkedett karrierje, hiszen ő volt az első, aki úgy kapott hadvezéri hatalmat, hogy előtte semmilyen más tisztséget nem töltött be. A Kr. e. 70-es években [[Hispania]] területén harcolt [[Quintus Sertorius]] ellen kis hatékonysággal. [[I. e. 71.|Kr. e. 71]]-ben szétvert egy [[harmadik rabszolgaháború|lázadó rabszolgákból]] álló sereget Itáliában, majdamelyek [[Spartacus]] seregének maradványai voltak, akit már Crassus hamarabb megsemmisített, de Pompeius ki tudta használni ezt a jelentéktelen győzelmet úgy, hogy őt ünnepeljék Róma megmentőjének. Ezt követően [[I. e. 70|Kr. e. 70]]-es [[consul]]sága idején népszerűsége növelése érdekében élen járt Sulla intézkedéseinek felszámolásában. A következő évtizedben mutatós sikereket ért el a kalózok elleni harcban és a [[Lucius Licinius Lucullus]] által már-már térdre kényszerített [[Pontosz]] és [[Armenia Magna|Armenia]] ellen. Amikor [[I. e. 62|Kr. e. 62]]-ben hazatért, az [[I. e. 63|előző évi]] [[Catilina-féle összeesküvés]] óta mindenkivel szemben bizalmatlan [[senatus]] megtagadta a veteránjai letelepítésére irányuló kérését, és még [[triumphus]]át is hosszas tusakodás után szavazta csak meg.