„Óriásvidra” változatai közötti eltérés

Suriname-ban nincs hagyománya az óriásvidra vadászatának. Egy kutató szerint az állat húsa nem jó ízű, és csak akkor vadásszák, amikor már nem akad egyéb.<ref name=Joy/> Duplaix beszámol arról, hogy néha az óriásvidrák a halászhálókba gabalyodnak és megfulladnak, máskor pedig a halászok [[machete|machetével]] ölik meg, de Suriname-ban általában megtűrik e vízi ragadozót. 2002-ben megfigyelték, amint az általában kíváncsi vidrák a csónak láttán pánikba esve gyorsan továbbúsztak. Az erdőirtás, a vadászat és a gyakori zavarások félénkebbé tették az óriásvidrát.<ref name=D529>Duplaix, pp. 529–530</ref>

[[Fájl:PteronuraSandbachiWolf.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az állat korai ábrázolása]]

 

Ez a vidrafaj a népmesékben is szerepel. Például az [[achuarok|achuar]] indiánok ''tsunki''nak, vízi szellemnek nevezik, és valamilyen halevő „vízi embereknek” tekintik. Az állat szerepel egy egyébként a halmérgezésről mint halászati módszerről szóló legendában is, amelyben elmesélik, hogy az anakondák egy férfi meghosszabbodott [[hímvessző]]jéből jöttek létre.<ref name="Descola">{{cite book |title=In the Society of Nature: A Native Ecology in Amazonia |last=Descola |first=Philippe |year=1994 |publisher=Cambridge University Press|isbn=0-521-41103-3 |pages=280–282 }}</ref> A [[bororok|bororo]] indiánoknál a [[dohányzás]] kezdetekor játszik szerepet az óriásvidra; miszerint ha az ember csak egyszerűen lenyeli a [[dohány]] levelét, büntetésül átváltozik óriásvidrává. Szintén a bororo indiánok az óriásvidrát a hallal és a [[tűz]]zel hozzák kapcsolatba.<ref>{{cite book |title=The Raw and the Cooked |last=Lévi-Strauss |first=Claude |others= trans. John Weightman and Doreen Weightman|year=1983 |publisher=University of Chicago Press|isbn=0-226-47487-9 |pages=104–108 }}</ref> A [[ticunák|ticuna]] indiánok egyik legendájában az óriásvidra és a jaguár helyet cserélnek, mivel korábban a jaguár élt a vízben és az óriásvidra a szárazon. Az Amazonas perui szakaszán élő [[kichwák|kichwa]] indiánok szerint ''Yaku runa'' a vizek úrnője gondozza a halakat és az állatokat, az óriásvidrák pedig [[kenu]]ként szolgálják ''Yaku runá''t.<ref>{{cite book |title=El ojo que cuenta: Mitos y costumbres de la Amazonía indígena ilustrados |last=Landolt |first=Gredna |year=2005 |publisher=International Work Group for Indigenous Affairs|isbn=9972-2640-0-9 |page=81 }}</ref>