„Széleskút” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Története: történelmi "pálinkafőzde" pontosítva
34. sor:
Egy [[1478]]-as feljegyzés szerint határában, a Rachsturm hegy alatt ''("Colonia sub montem Rachsturm")'' egy Hólint nevű település volt, melynek lakói német erdei munkások voltak. Ez a település mintegy 20 fakunyhóból állt és [[1781]]-ben, a türemli rendelet kihirdetése után szűnt meg, amely nem engedte evangélikus imahely építését száz család alatti közösségekben. Ezután lakói a közeli Széleskúton, vagy Bazinban telepedtek le.
 
[[1828]]-ban Széleskúton 205 ház állt 1484 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, szövéssel, szűcsmesterséggel, mészégetéssel, faárukészítéssel foglalkoztak. A falu malmát [[1720]]-ban említik, ezenkívül a [[18. század]]ban papírgyár, a [[19. század]]ban pedig pálinkafőzde[[égetett szesz|szeszfőzde]] is működött a községben. Ekkor alapították az itteni uradalmi majort is. [[1857]]-ben a faluban nagy tűzvész volt, mely amellett, hogy hat ház és a templom kivételével az egész falu leégett, 12 emberéletet is követelt. [[1861]]-ben a Széleskúti patak öntött ki medréből és a település nagy részét elöntötte. Lakói sokat szenvedtek az [[1866]]-os porosz-osztrák háború alatt is. A Morván átkelt porosz katonaság betört a településre és az egész környéken elterjesztette a kolerát, melyben három hónap alatt 149 lakos halt meg.
 
Vályi András szerint ''"SZOLOCSNICZA, v. Széleskút, Breitenbrunn. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Fejérhegyének szomszédságában; 2 nyomásbéli határja leginkább gabonát, és árpát terem, mezeje, és réttye elég van, szőleje nintsen, egy pusztája is van, folyói nedvesítik, piatza N. Lévárdon."'' <ref>{{Vályi}}</ref>