„Guidó flamand gróf” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
34. sor:
 
=== Harcai az Avesnes családdal ===
[[1253]]-ban [[I. János hainaut-i gróf|Jean d'Avesnes]], aki kisemmizve érezte magát flandriai örökségéből, meggyőzte [[II. Vilmos holland gróf]]ot és német ellenkirályt, hogy szállja meg HainautotHainaut-t és Flandriának a német-római császársághoz tartozó részét azon a címet, hogy Guy nem hódolt előtte, amikor társgróffá nevezték ki. Vilmos és János megtámadták Holland Grófságot és [[július 4.|július 4]]-én a [[westcapelle-i csata]] során legyőzték a flamand sereget és fogságba ejtették a Guy-t. Margit ekkor Károly anjou herceghez fordult segítségért, aki Hainaut grófság egy részéért cserébe támogatást nyújtott. A két fél 1254. július 26-án kötött fegyverszünetet és megegyeztek, hogy IX. Lajoshoz fordulnak közvetítésért.<ref>Bayley, C. C. (1949): ''The Formation of the German College of Electors in the mid-Thirteenth Century'' (Toronto), p. 39. Idézi: Crawley</ref> Guy 1256-ban szabadult ki fogságából, amikor Lajos megerősítette 1246-os döntését és az Avesnes családnak ítélte Hainaut-ot és a Dampierre családnak Flandriát. A két család közötti ellenségeskedés János 1257-es halálával megszűnt.<ref name="Nicholas" />
 
1263. március 20-án megvásárolta a namuri őrgrófi címet [[II. Balduin latin császár]]tól.<ref>{{cite book|author=Kerrebrouck, P. Van|title=Les Capétiens 987-1328|year=2000|pages=462 }}, idézi: Crawley</ref> 1278. december 29-én anyja lemondott a flamand grófi címről és ezután egyedül uralkodott.
43. sor:
Flandria és a [[Francia Királyság]] közötti konfliktus 1285-ben [[IV. Fülöp francia király|IV. ''Szép'' Fülöp]] trónra lépése után tört ki. 1288-ban a súlyos adóterhek miatt a flamand polgárság [[IV. Fülöp francia király]]hoz fordult segítségért, amit a király (Guy keresztfia) Flandria feletti ellenőrzésének megszilárdítására akart felhasználni és a flamand városokba francia királyi képviselőket küldött. 1290-ben Fülöp Flandriát [[III. János hainaut-i gróf]]nak adta, bár ekkor még nem tudta akaratát rákényszeríteni Guy-re.
 
A király és a gróf közötti ellentét 1294-ben oda vezetett, hogy Guy szövetséget kötött Angliával és feleségül adta Fillippa lányát [[II. Eduárd angol király|Eduárd walesi herceghez]]. Erre válaszul Fülöp Párizsba rendelte és foglyul ejtette Guy-t két fiával, valamint megparancsolta neki, hogy érvénytelenítse a házasságot és tartsa be az Anglia ellen meghirdetett francia kereskedelmi embargót.<ref name="Nicholas" /> Ráadásul Filippát Párizsba vitette, ahol egészen 1306-ban bekövetkezett haláláig a király fogja maradt. Bár Guy-t a király később szabadon engedte, de a francia királyi követek viselkedésére vonatkozó panaszait semmibe vette és megtiltotta neki, hogy a királyság legmagasabb nemesi tanácsához forduljon. 1296-ban Guy elfogadta a hainautihainaut-i grófsághoz tartozó Valenciennes város hódolatát és Flandriához csatolta azt. II. János ekkor Holland Grófság felől megtámadta Flandriát, Fülöp pedig maga elé idézte Guy-t, váltságdíj fizetésére és az elfoglalt területek feladására kötelezte.
 
[[1297]]. [[január 7.|január 7-én]] Guy nyíltan szövetséget kötött I. Eduárd angol királlyal és két nappal később hivatalosan is semmissé nyilvánította Fülöpnek tett hűbéresi esküjét. Válaszul Fülöp a flandriai grófságot hivatalosan a királyság részéve nyilvánította és 1297. júniusában sereget küldött [[II. Robert d'Artois]] vezetésével Flandria elfoglalására. Robert augusztus 20-án a [[Furnesi csata|Furnesi csatában]] legyőzte a sebtében toborzott grófi sereget és elfogta Guy-t két fiával együtt.<ref>Guillaume de Nangis krónikája jegyezte fel, hogy "''Karolus comes Valesii''" fogságába esett "''Guido comes Flandrensium...cum duobus filiis Roberto et Guillermo''". Forrás: RHGF XX, Chronicon Guillelmi de Nangiaco, p. 582. Idézi: Crawley</ref> Edward angol király nyolc nappal később kis létszámú serege élén partra szállt és Gent városába, a gróf székhelyére vonult. Időközben a franciák elfoglalták Lille és Brugge városát, míg Eduárd tétlenül nézte az eseményeket. Guy 1297 októberében [[fegyverszünet]]et kötött, míg Eduárd 1208 márciusában visszatért Angliába.