„I. Baldvin konstantinápolyi latin császár” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (1 link egyértelműsítés AWB)
a
 
== Franciaországban ==
Baldvin (ezen a néven a IX. [[flandria]]i, és VI. [[Hainaut grófjai|hainautihainaut-i]] gróf) a [[keresztes háborúk|negyedik keresztes hadjárat]] egyik legjelentősebb lovagja volt. Apja [[V. Balduin hainaut-i gróf]], anyja Alice de Namur.<ref>A ''Chronicon Hanoniense'' jegyezte fel "''1171 mense Iulio…Valencenis''" dátummal "''filium…Balduinum''" születését , születi "''Balduinus [et] Margharetam…Mathie comitis Boloniensis sororem''". Gisleberti Chronicon Hanoniense, MGH SS XXI, p. 519.</ref> Felesége, Flandriai Margit [[I. Thierry flamand gróf]] lánya és [[I. Fülöp flamand gróf]] testvére volt. Amikor Fülöp meghalt, az idősebbik Balduin feleségével együtt 1191-ben örökölte a [[Flamand Grófság]] irányítását, saját grófságait (1171-től Hainaut és 1189-től Namur) pedig feleségével együtt igazgatta.
 
Baldvin (ezen a néven a IX. [[flandria]]i, és VI. [[Hainaut grófjai|hainauti]] gróf) a [[keresztes háborúk|negyedik keresztes hadjárat]] egyik legjelentősebb lovagja volt. Apja [[V. Balduin hainaut-i gróf]], anyja Alice de Namur.<ref>A ''Chronicon Hanoniense'' jegyezte fel "''1171 mense Iulio…Valencenis''" dátummal "''filium…Balduinum''" születését , születi "''Balduinus [et] Margharetam…Mathie comitis Boloniensis sororem''". Gisleberti Chronicon Hanoniense, MGH SS XXI, p. 519.</ref> Felesége, Flandriai Margit [[I. Thierry flamand gróf]] lánya és [[I. Fülöp flamand gróf]] testvére volt. Amikor Fülöp meghalt, az idősebbik Balduin feleségével együtt 1191-ben örökölte a [[Flamand Grófság]] irányítását, saját grófságait (1171-től Hainaut és 1189-től Namur) pedig feleségével együtt igazgatta.
 
[[1186]]-ban az ifjú Balduin feleségül vette [[Champagne]] grófja, I. Henrik leányát, Máriát. [[1194]]-ben elhunyt édesanyja, majd a következő évben apja is , így Balduin örökölte előbb Flandriát (1194), majd Hainaut-t (1195) grófságát is. Balduin Flandriája jóval kisebb volt atyjáénál, ugyanis nagybátyja a tartomány jelentős részét (például [[Artois]]t is) nászajándékba adta Balduin húga, Izabella [[II. Fülöp Ágost francia király|II. Fülöp Ágost]] francia királlyal kötött házasságakor, Vermandois grófságát (első felesége örökségét) vissza kellett adnia Fülöp Ágostnak, illetve második feleségének, Matildának is tekintélyes területet adományozott. Noha Erzsébet [[1190]]-ben meghalt, a király csak [[1200]]-ban adta vissza Balduinnak a nászajándékot.
 
== A IV. keresztes hadjáratban ==
 
Nem sokkal a birtokok visszaszerzése után Flandriai Balduin ruhájára varrta a keresztet, és mintegy kétévnyi készülődés után elindult délkelet felé [[1202]]-ben. Hogy uradalmai békéjét biztosítsa, két jelentős oklevelet adott ki, az egyiket (melyet valószínűleg még apja kezdeményezett) a bűnözéssel, a másikat az öröklési renddel kapcsolatban. Terhes feleségét és kétéves lányát hagyta Flandriában, ám Mária grófné [[1204]]-ben elindult, hogy csatlakozzon hozzá keleten. Néhány éven belül haza kívántak térni, ám már egyikük sem látthatta többé a két gyermeket. Mária 1204-ben, útban [[Konstantinápoly]]ba hunyt el pestisben. Flandriát eztán a Balduin által kinevezett régensi tanács kormányozta (amelynek tagja volt öccse, Fülöp is) lánya, Johanna nevében. Hainaut-t pedig IV. Balduin törvénytelen gyermeke, a latin császár nagybátyja, Guillaume de Thy kormányozta.
 
 
== A Latin Császárság élén ==
 
Az új császárság feudális állam volt, mely hercegségekre oszlott. Alkotmánya szerint a császárnak kevés hatalma volt, döntéseit helyben kellett hagynia legfőbb hűbéresei tanácsának is, akik a hadműveleteket is vezették.<ref>Runciman (1978), Vol. 3, p. 125.</ref> Balduinnak, mint császárnak saját birtoka Konstantinápoly és környéke (mind [[Ázsia|Ázsiában]], mind [[Európa|Európában]]), illetve [[Lémnosz]], [[Khiosz]], [[Leszbosz]] és [[Ténosz]] szigete volt, a hűbéreseknek szánt területek azonban még [[Görögország|görög]] kézen voltak. [[Trákia|Trákiát]] és [[Thesszália|Thesszáliát]] kellett biztosítani, ám ekkor majdnem polgárháború tört ki Balduin és Montferrati Bonifác, a sikertelen császárjelölt között, mert ez utóbbi saját szakállára akarta megszerezni és függetlenné tenni a [[Thesszalonikéi Királyság]]ot. Amikor Balduin hadai a vitás város ostromára indultak, Bonifác megtámadta [[Edirne (település)|Adrianopolit]], amit a császár kormányzója vezetett. A háború kitörését végül a [[blois]]-i gróf és Dandolo dózse közbenjárása akadályozta meg. Bonifác beleegyezett, hogy bár ő lesz a Thesszáliát megszerző csapatok vezére, új „országa” császári hűbérbirtokká lesz.
 
 
== Örökösödés ==
 
A császár halálhíre [[1206]] júliusában jutott az udvarba, ahol addig testvére, Flandriai Henrik gyakorolta régensként a hatalmat. Valószínűleg a cár egy dühkitörésének esett áldozatául.<ref>Fine, J. V. A.: ''The Late Medieval Balkans, A Critical Survey from the Late Twelfth Century to the Ottoman Conquest'' (1994), pp. 81-2.</ref> Haláláról biztosat nem tudunk: Kaloján [[III. Ince pápa|III. Ince pápához]] írt levelében állítja, hogy börtönben hunyt el, míg egy történetíró szerint Balduin kezét-lábát levágták, és egy szakadékba hajították, ahol harmadnapra halt meg. Utóda a császári trónon Henrik lett, Flandriában pedig öccse, Fülöp namuri őrgróf gyámsága alatt lánya, Johanna és Margit örökölték a grófi címet.
 
* Geoffroy de Villehardouin: ''Bizánc megvétele'', (eredeti címe: La conquìte de Constantinople), Fordította és a jegyzeteket írta Szabics Imre, Utószó Kozma Béla, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985.
{{commonskat|Baldwin I of Constantinople}}
 
== Külső hivatkozások ==
* Charles Cawley: ''Medieval Lands''. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán [http://fmg.ac/Projects/MedLands/Contents.htm] elérhető