„Triumvirátus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékít |
Illyricum |
||
8. sor:
Az első triumvirátust utólag nevezték el a történetírók, mivel ez az érdekszövetség sosem volt hivatalos, állami jellegű. Létrehozói [[Caius Iulius Caesar]], [[Cnaeus Pompeius Magnus]] és [[Marcus Licinius Crassus]] voltak. A három politikus titokban megállapodott, hogy korábbi érdekellentéteiket félretéve összehangolják működésüket. Pompeius és Caesar még családi kapcsolattal is megpecsételte az egyezséget, amikor Pompeius Caesar veje lett (ld. [[Iulia Caesaris (i. e. 83)|Iulia Caesaris]]), politikustársa pedig Pompeius egy hívének, bizonyos Lucius Calpurnius Pisónak a lányát vette feleségül. A következő évben elérték Caesar consullá választását, ő pedig valóban betartotta ígéreteit: a [[Kr. e. 59]]-es évben a Pompeius-párti veteránok közbelépésének köszönhetően gyakorlatilag egymaga irányította az államügyeket. Letelepítette Pompeius veteránjait, legalizálta annak keleti intézkedéseit, Crassus és [[ordo equester|lovagrendi]] támogatói érdekében pedig leszállította a provinciális adóbérlet összegét.
Két társa ezt követően támogatta Caesar öt évre szóló imperiumának megadását [[
Caesar ezután töretlenül aratta a babérokat a gallok ellen, Crassus pedig úgy ítélte meg – helyesen –, hogy helyzete a másik két triumviréhez képest meglehetősen gyenge. A hadsereg és a nép Caesar, a politikai elit pedig Pompeius mögött sorakozott fel. Ő úgy döntött, hogy egy [[Pártus Birodalom]] elleni hadjárattal szerzi meg a szükséges népszerűséget és támogatást, ezért még a consuli év lejárta előtt keletre utazott. Számítása talán be is vált volna, azonban a [[i. e. 54|Kr. e. 54]]-ben sikeresen induló hadjárat [[Kr. e. 53]]-ban hatalmas vereséggel zárult [[Carrhaei csata|Carrhae-nál]]. A visszavonuló Crassust végül a pártusok tőrbe csalták és megölték. Ezzel felbomlott az [[első triumvirátus]].
|