„Corpus Juris Hungarici” változatai közötti eltérés

A törvénygyűjtemény alapját [[1544]] tájáról származó kéziratok alkotják, ezeket [[Illosfalvy István]] [[Eger|egri]] prépost másolt a különböző magyar királyok rendeleteiről, törvénycikkeiről. Ezt az eredeti kéziratot használta fel [[Mosóczy Zakariás]] és [[Telegdy Miklós]] [[római katolikus]] [[püspök]]ök [[1584]]-ben, amikor első alkalommal adták ki a gyűjteményt latinul [[Nagyszombat (település)|NagyszombatNagyszombatban]]on, a következő cím alatt: ''Decreta, constitutiones et articuli regum inclyti Ungariae, ab anno Domini millesimo trigesimo quinto, ad annum post sesquimillesimum octogesimum tercium, publiciis comitiis edita''. (Azaz: ''Nemes Magyarország nyilvános gyűléseiben kiadott törvényei, rendelései és cikkelyei, az Úr ezerharmincnegyedik évétől kezdve az elmúlt ezerötszáznyolcvanharmadik évig.'')

A törvénytár az elkövetkező 100 évben több hasonló kiadást is megért, végül [[1696]]-ban [[Szentiváni Márton|Szent-Ivány Márton]] nagyszombati [[Jézus Társasága|jezsuita]] nyomdász a későbbi törvényekkel bővített változatát jelentette meg. Ez már minőségileg új alkotásként jelent meg, olyan magyar törvénytár lett, ami minden lényeges kérdésben eligazított, egymagában elégséges volta helyes joggyakorláshoz. Ekkor adták a műnek a ''Corpus Juris Hungarici'' (a magyar jogszabályok összessége) nevet. A latin cím a jogban jártas kortársakban két másik, évszázadok óta Európa-szerte használt művet is felidézett: a [[rómaiRómai birodalomBirodalom]] törvényeit, rendeleteit összefoglaló [[Corpus Juris Civilis]]t és az egyházi törvénykönyvet, a [[Corpus Iuris Canonici]]t.

A megjelent új mű négykötetes beosztást kapott. Az első kötet lett a [[Tripartitum]], a második sorolta el a törvényeket [[I. István magyar király|Szent IstvánIstvántól]]tól 1584-ig (ez tehát az első kiadás foglalata), a harmadikba kerültek a második kiadás bővítményei [[1606]]-ig, a negyedikbe Novellae címen az 1606-tól [[1687]]-ig meghozott törvények.