„Benkő Dániel (mezőgazdász)” változatai közötti eltérés

Benkő Bálint és Jancsó Salóme fia volt. Iskoláit szülővárosában kezdte, majd [[Nagyenyed]]en folytatta, ahol a bölcselet mellett a jogi és [[teológia]]i tanulmányokat is végezte. Ezalatt tanítója volt gróf [[Mikó Imre (politikus)|Mikó Imrének]] és báró [[Kemény Zsigmond]]nak. Egy évet nyilvános tanítóként is töltött Nagyenyeden. Ezután három évig orvosnövendék volt [[Bécs]]ben, ahol különösen a [[vegytan]], [[élettan]] és [[természettan]] voltak kedvelt tantárgyai. A sok tanulás azonban megtámadta szemeit, így orvosi tanácsra elhagyta a tovább tanulást, és a mezőgazdaságot választotta életpályául. [[Károlyi Lajos (főispán)|Károlyi Lajos]] gróf birtokán [[Tótmegyer]]en, [[Klauzál Imre]] dolgozott [[1828]]. júniustól [[1840]]. szeptember végeig. [[1838]]-ban, amikor Klauzál a jeles [[rohonc]]i gazdasági tanintézetet szervezte, Benkőt oda is magával vitte s ő ebben az intézetben az [[1839]]. tanév alatt a gazdasági műtan tanára volt. [[1840]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jétől]] [[Esterházy Pál Antal]] herceg lévai uradalmának lett felügyelője, [[1846]]. évi [[május 26.|május 26-ától]] 1854-es nyugalomba vonulásáig pedig a [[léva]]i, [[biccse]]i és [[derecske]]i uradalmak főfelügyelője volt. Ezután ötödfél évig Schönborn gróf gazdasági tanácsosa volt [[munkács]]i uradalmában; ezt követőleg [[Károlyi István (politikus, 1797–1881)|Károlyi István]] uradalmaiban foglalkozott két éven át, majd közvetlenül halála előtt, több, mint tíz éven át [[Zselénszky Róbert]]nél működött gazdasági tanácsosként.

A [[Magyar Tudományos Akadémia]] [[1859]]. [[december 19.|december 19-én]] választotta levelező tagjai közé; székfoglalóját 1861-ben tartotta ''A növények táplálkozásáról gazdászati szempontból'' címmel. A [[Országos Magyar Gazdasági Egyesület]]nek igazgatóválasztmányi, az [[Erdélyi Gazdasági Egyesület]]nek tiszteletbeli, a bécsi császári és királyi mezőgazdasági társulatnak levelező tagja volt.