„Majláth Gusztáv Károly” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a PIM linkek javítása (WP:BÜ), apróbb javítások
25. sor:
 
== Élete ==
Az előkelő nemesi származású székhelyi [[Majláth család]] sarja. [[Mailáth György (országbíró, 1818–1883)|Majláth György]] (1818–1883), főtárnokmester, udvari kancellár, országbíró és báró Prandau-Hilleprand Stefánia (1832-1914) fia volt. [[Strasbourg]]ban, Budapesten és [[Bécs]]ben tanult, előbb jogot, majd [[teológia|teológiát]]. [[Esztergom]]ban szentelték pappá [[1887]]. október 6-án. 1894-től [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]ban volt [[Plébánia|plébános]]. Új iskolát építtetett, megalapította a katolikus legényegyletet. Tagja volt a [[Regnum Marianum]]nak is. 1897-ben először erdélyi segédpüspökké nevezték ki [[Lönhart Ferenc]] mellé, majd Lönhart halála után még ugyanebben az évben megyés [[püspök]] lett [[Gyulafehérvár]]ott.
 
Nagy figyelmet szentelt az oktatásnak és nevelésnek. Magánvagyonából és papi jövedelméből tanulmányi segélyeket osztott, támogatta az iskolákat és ifjúsági lapok megjelenését. Magán és püspöki jövedelméből főleg a középiskolákat vette gondjaiba, melyekben a jövő vezető rétege nevelkedett. Sokat tett a szegények érdekében.
31. sor:
1919-ben mozgási szabadságát korlátozták: megtiltották, hogy lakását elhagyja, és látogatókat fogadjon. 1925-ben a kisebbségi egyezmény állandó megsértése miatt panasszal fordult a [[Nemzetek Szövetsége|Nemzetek Szövetségéhez]]. Amikor [[Románia]] diplomáciai kapcsolatba lépett a [[Apostoli Szentszék|Szentszék]]kel, a román kormány olyan követeléseket fogalmazott meg, amik hátrányosan érintették volna az erdélyi magyar hívőket (például [[Székelyföld]] egy részét a bukaresti egyházmegyéhez akarták rendelni.<ref>Marton József – Jakabffy Tamás: Az erdélyi katolicizmus századai, Gloria Kiadó, Kolozsvár, 1999, {{ISBN|973-9203-48-5}}</ref>). Ezért Majláth püspök – [[Glattfelder Gyula]] csanádi püspökkel és [[Raymund Netzhammer]] bukaresti érsekkel együtt tiltakozást fogalmaztak meg. A román hatóságokkal állandó harcban állt az [[Erdélyi Római Katolikus Státus]] jogaiért és a magyar iskolákért.
 
1935-től haláláig Budapesten ápolták, 1936-ban egészségi okokból visszavonult hivatalából. 1938-ban lemondott a püspökségről. Ugyanebben az évben [[XI. Piusz pápa]] címzetes [[Érsek|érsekkéérsek]] nevezte ki. 1940-ben hunyt el Budapesten. A [[Regnum Marianum (templom)|Regnum Marianum templomban]] temették el. A templom 1951-ben történt lerombolásakor földi maradványait titokban az [[Kisboldogasszony-templom (Budapest V. kerület)|egyetemi templomba]] vitték át.
 
== Emlékezete ==
45. sor:
* Miklós József: ''Csíki Lexikon'' - Csíkszereda, 1994, [[Pro-Print Könyvkiadó]] ({{ISBN|973-8468-19-1}})
* [http://lexikon.katolikus.hu/M/Majl%C3%A1th.html Magyar katolikus lexikon]
* [http://opacresolver.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_gud&group=1&bib1id=20003&bib1field=0&term=63977&too_many_records=false&rc=2&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000auth/PIM63977 Majláth Gusztáv Károly]. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. október 25.)
 
==További információk==