Wikipédia

„Dzsessz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Metro99 (vitalap | szerkesztései)
638 szerkesztés
Metro99 (vitalap | szerkesztései)
638 szerkesztés
→‎Jazz Age – a dzsesszkorszak: Szaklektorálás (fontos információk hozzáadása, kevésbé fontosak törlése)
115. sor:
[[Fájl:CarterAndKingJazzingOrchestra.jpg|thumb|300px|A ''King & Carter Jazzing Orchestra'' [[Houston]]ban, ([[Texas]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) [[1921]]. január]]
 
A[[1920]]-ban életbe lépett a [[szesztilalom]] miattAmerikában. Emiatt a törvényes szalonok és kabarék bezártak, azonban helyettük tiltott italmérések százai nyíltak, ahol a vendégek ittak a zenészek pedig szórakoztattak. Ezek a szórakozóhelyek, valamint a tánctermek egyre több zenészt igényeltek és ennek folytán egyre többen tudtak megélni a zenélésből. Emiatt a profi zenészek száma jelentősen megemelkedett és a dzsessz fokozatosan a korszak első számú tánczenéjévé kezdett válni, ami már a [[Szving (zene)|szvinget]] vetíti előre.▼
A [[19. század]] második felének két egymástól független, azonban fontos találmánya észrevétlenül teret adott az amerikai zenében a dzsessz előtérbe kerülésének. [[George Pullman]] [[1864]]-ben elkészített hálókocsija új kényelmi szintet vezetett be a vasúti közlekedésben, és [[Thomas Alva Edison]] [[1877]]-ben elkészített [[fonográf]]ja lényegében mindenki számára elérhetővé tette a minőségi zenét.
 
A műfaj fővárosa ekkor már [[Chicago]] volt. [[King Oliver]] és [[Jelly Roll Morton]] a színtér sztárjaivá váltak, és itt indult [[Louis Armstrong]] profi karrierje is, akinek [[1925]] és [[1928]] között készült [[Hot Five]] és [[Hot Seven]] felvételei legendássá váltak: ezeken a lemezeken egy sokkal kifinomultabb dzsessz hallatszik, ami már elsősorban a hosszabb, improvizált szólókra építkezik. Emellett végérvényesen lefektette a dzsessz ritmusszekcióját: kikerült a [[tuba]], mint a New Orleans-i stílus elsőrendű basszushangszere. Helyét a [[nagybőgő]] vette át. Feltűnt a [[gitár]] is a [[banjo]] helyett, valamint elterjedt az igen modern (és sokak által lenézett) [[szaxofon]]-család is. A chicago-i stílus alapozta meg a harmincas évek szvingkorszakát is azzal, hogy a zenészek 4/4-es metrumban kezdtek gondolkodni a New Orleans-i 2/4 helyett, ami még a katonazenekarok meneteléséből alakult ki.
Pullman szellemes megoldása a guruló hálóhelyiségekkel munkalehetőséget biztosított rengeteg fekete férfi számára, akik így keresztül-kasul beutazták az országot hálókocsi portási munkakörükben. A [[20. század]] második évtizedére a Pullman Company alkalmazta a legtöbb afroamerikai munkást az országban. Sokuk a jövedelmük kiegészítéseként hangfelvételeket árult, terjesztve ezzel a új művészeteket mindazok körében, akiket ez érdekelt, megbecsülést kivívva az új zenei irányzatnak, és pályára állítva ezzel a dzsesszt nemcsak Amerikában, hanem az egész világon.
 
A gyakorlatilag [[Al Capone]] gengszterei által működtetett Chicago-ban léptek a pályára olyan nagy egyéniségek is, mint [[Mugsy Spanier]], [[Jimmy McPartland]], [[Bix Beiderbecke]], [[Eddie Condon]], [[Benny Goodman]] (aki a szvingkorszakban lesz majd világhírű szupersztár), [[Gene Krupa]] és [[Frank Trumbauer]], de [[Earl Hines]], a nagy hatású zongorista is ekkor lépett a rivaldafénybe.
▲A [[szesztilalom]] miatt a törvényes szalonok és kabarék bezártak, azonban helyettük tiltott italmérések százai nyíltak, ahol a vendégek ittak a zenészek pedig szórakoztattak. Ezek a szórakozóhelyek, valamint a tánctermek egyre több zenészt igényeltek és ennek folytán egyre többen tudtak megélni a zenélésből. Emiatt a profi zenészek száma jelentősen megemelkedett és a dzsessz fokozatosan a korszak első számú tánczenéjévé kezdett válni, ami már a [[Szving (zene)|szvinget]] vetíti előre.
 
A [[Rádiózás|rádió]] és a professzionális hanglemezgyártás is az [[1920-as évek]]ben terjedt el, ezek erősen hatottak a dzsessz terjedésére.
A 19. század egy másik találmánya, a [[Rádiózás|rádió]] is az [[1920-as évek]]ben terjedt el, az első rádióadó [[1922]]-ben [[Pittsburgh]]ben indult be és a terjedés nagyon gyors volt, növelve a dzsessz népszerűségét. A dzsessz összekapcsolódott a modern, kiforrott és dekadens fogalmakkal. Az új évszázad második évtizedét, a technológiai újdonságok idejét, a flapperek, csillogó autók, szervezett bűnözés, csempészett [[whiskey]] és [[gin]] korszakát nevezik a [[dzsesszkorszak]]nak.
 
A dzsessz összekapcsolódott a modern, kiforrott és dekadens fogalmakkal. Az új évszázad második évtizedét a [[dzsesszkorszak]]nak is nevezik.
 
=== Felbukkan a szving ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Dzsessz”