„Ladomérvágása” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
34. sor:
Neve eredetileg ''Vladimirova'' volt és valószínűleg a falut telepítő [[soltész]]ról nevezték el. [[1414]]-ben, más forrás szerint [[1364]]-ben [http://www.lemko.org/rusyn/ladomirova.html] említik először ''„Ladamerwagasa”'' néven, a Bebek família [[makovica]]i uradalmához tartozott. Az [[1427]]-es [[dézsma]]jegyzékben még nem szerepel. Később a Cudar család tulajdona, akik [[1458]]-ban kisebb várkastélyt is építettek ide. A [[15. század]]ban vámházat építettek itt, mely a [[Lengyelország]]ba menő kereskedelmi úton szállított árukat vámolta meg. [[1600]]-ban 16 portát számoltak össze a faluban, ezeken és a soltész házán kívül templom, plébánia, vámház, malom, iskola és egy kastély is volt a településen. [[1787]]-ben 102 házában 720 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból és erdei munkákból éltek. [[1806]]-ban a [[napóleoni háborúk]] során a nagy [[Oroszország|orosz]] hadvezér, [[Kutuzov]] csapatai foglalták el. [[1828]]-ban 128 háza és 946 lakosa volt. A [[19. század]]ban a falut többször sújtotta [[kolera]]járvány, mégis ekkor érte el lakosságának maximumát 1200 fővel.
Vályi András szerint ''"LADAMER. vagy Lodomer. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmay Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Duplinnak szomszédságában, mellynek filiája, földgyének fele termékeny, fája van tűzre, és legelője is, mellyen számos marhákat szaporítanak."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''„Ladomér, orosz falu, Sáros vmegyében, Szvidnikhez 1 mfld., a galicziai országutban: 46 római, 856 görög kath., 164 zsidó lakossal. Görög paroch. templom. Synagoga. A makoviczi uradalomhoz tartozik.”''<ref>{{Fényes}}</ref>▼
▲Fényes Elek szerint ''
[[1910]]-ben 836, többségben ruszin lakosa volt, jelentős [[németek|német]] kisebbséggel. [[1920]] előtt [[Sáros vármegye]] [[Felsővízközi járás]]ához tartozott. Az [[első világháború]] után főként ortodox lakosság telepedett le a községben, akik 1924-re fel is építették saját templomukat és kolostorukat. A [[második világháború]]ban a [[Duklai-hágó]] térségében nagy tankcsata zajlott, melynek során a falu majdnem teljesen elpusztult. A felszabadulás után újjá kellett építeni. Lakói később főként Felsővízköz üzemeiben dolgoztak.
| |||