„IV. György brit király” változatai közötti eltérés

a
zöldről --> kékre
a (zöldről --> kékre)
'''IV. György''' (teljes nevén ''George Augustus Frederick of Hanover''; [[London]], [[1762]]. [[augusztus 12.]] – [[Windsori kastély]], [[1830]]. [[június 26.]]) [[Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága|Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának]], valamint a [[Hannoveri Királyság]] uralkodója 1820-tól 1830-as haláláig. 1811-től elmebeteg apja, [[III. György brit király|III. György]] helyett volt [[régens]]herceg.
 
IV. György kicsapongó, extravagáns életmódot folytatott, lelkes támogatója volt az új divatirányzatoknak; "Anglia első úriemberének" is hívták. Róla nevezték el az 1810-es évek új építészeti és stílusirányzatát régenskorszaknak (''Regency''). Az ő támogatásával épült [[John Nash]] tervei alapján a brightoni [[Royal Pavilion|Királyi Pavilon]], valamint a [[Buckingham-palota]] és a [[windsori kastély]] átépítése. A király anyagi hozzájárulásával jött létre a londoni [[National Gallery (London)|Nemzeti Galéria]] és a [[King'sKing’s College London]].
 
Tékozló, élvhajhász természete miatt apjával és feleségével, [[Braunschweigi Karolina brit királyné|Braunschweig-Wolfenbütteli Karolinával]] rossz volt a viszonya, utóbbival csak egy évig élt együtt. Még azt is megtiltotta, hogy felesége (aki már korábban Itáliába költözött) részt vegyen a koronázási ünnepségeken és jogi ügyeskedéssel sikertelenül próbált elválni tőle.