„Korona Szálló (Makó)” változatai közötti eltérés

 

== Története ==

Az [[Arad (Románia)|Arad]]ot, [[Szeged]]et és [[Hódmezővásárhely]]et összekötű utak találkozási pontja a város újkori története során az egyik legforgalmasabb hely volt. Ezen a helyen volt található a [[város]] fóruma, de hetente háromszor [[vásár]]t is tartottak itt.

 

 

Az önkényuralom éveiben le is bontották a régi püspöki vendégfogadót. [[Mátéffy Pál]] makói mérnök a lebontás után javasolta, hogy a város a megüresedett területet cseretelek felajánlásával szerezze meg, és nagyobbítsa meg a [[piac]]teret. Miután eldőlt, hogy új fogadó építésére fog sor kerülni, indítványozta a mai Deák Ferenc utca kiegyenesítését. Ehhez az épületet ötlábnyival beljebb kellett volna építeni. Mátéffy elképzelései végül nem valósultak meg.

 

 

 

[[Kép:Korona szálló Makó.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A Korona Szálló az 1929-es bővítés előtt]]

 

 

A [[püspök]] betegsége, majd [[1907]]-ben bekövetkezett halála miatt az épülettömb [[József Attila Gimnázium (Makó)|gimnázium]] felőli szárnya nem épült meg. A hiányzó oldalszárny helyett kőkerítés épült. [[1918]]-ban a Makói Népbank a Koronát a püspökségtől megvásárolta, majd [[1929]]-ben felépíttette a bal oldali szárnyat. Ezzel az épület egységes architektúrájúvá vált, de építőművészetileg sokat rontottak rajta. A bank által használt helyiségeket széles, vízszintes záródású ablakokkal látták el, ugyanakkor a jobb szárnyon meghagyták a szegmentíves nyílászárókat. A középrizalitra páros számú ablakok kerültek, módosult a tengelyképlet is. A Korona és a [[Bérpalota]] közötti utcaszélesség leszűkült; hogy a problémát megoldják a két szárnyat 3-3 ablakossá alakították. Az új szárny oldalhomlokzata visszafogottabb megjelenésű, rajta [[kovácsoltvas]] erkély található. Ezen a szakaszon vége szakad a kerek padlásnyílások sorának. A szárny építésével együtt egyidejűleg modernizálták a belsőt is, bevezették a [[gőz]]fűtést, a hideg-meleg vizet, a fürdőszobákat kicsempézték. Az üzlethelyiségek száma a korábbi hatról tizenötre növekedett, a szállodai szobák száma harminchatra nőtt.

 

[[1945]]-ben felmerült az épület lebontásának ötlete, és egy új vendéglátóegység felépítése. Szerencsére ez nem történt meg, a tervgazdálkodási rendszer csak felújításra adott támogatást. A [[Magyarország 1957–1989 között|szocializmus évtizedei]] alatt ''Béke Szálló'' volt a neve, homlokzatára pedig a ''„Halál a nyilas bérencekre” és az „Éljen a demokratikus Magyarország”'' feliratokat erősítették. Az épület előtt került kialakításra az autóbusz- és a taxiállomás is.<ref>{{MakóAnno}}</ref> [[1963]] és [[1967]] között állami pénzből felújították, több melléképületét elbontották, új vendéglátói részleget építettek. A földszinten [[fagylalt]]üzem, az emeleten cukrászüzem működött. A Műemlékvédelmi Felügyelőség javaslatára az épület homlokzata a korábbi sárga helyett zöld színt kapott.<ref>{{Makóképeslap2}}</ref> A szálloda fénykora az [[1990]]-es német újraegyesítés előtti időszak volt, ekkor nagy számú - a bolgár tengerpart fele utazó - keletnémet és lengyel vendég szállt meg itt; a Béke Szálló összes vendéglátóegysége együtt több, mint 120 embert foglalkoztatott. 72 férőhellyel rendelkezett, 15 szobája volt, amiből 2 volt saját fürdőszobával ellátott lakosztály. A szálloda [[1992]]-ben zárta be végleg kapuit.<ref>[http://www.delmagyar.hu/mako_hirek/volt_egyszer_egy_korona_szallo/2243218/ Volt egyszer egy Korona Szálló] - [[Delmagyar.hu]]</ref>

 

 

== Kapcsolódó események, személyek ==

A Korona számos eseménynek adott otthont, több neves személyiség is megfordult benne; a város művelődéstörténetében jelentős szerepe volt.

 

* Itt alakult meg a [[Márciusi Front]] nevű párt is [[1937]]-ben; az eseményt emléktábla örökíti meg az épület homlokzatán.

* A Korona Szállóban megrendezett irodalmi esteken [[Illyés Gyula]], [[Veres Péter (író)|Veres Péter]], [[Féja Géza]] és [[Erdei Ferenc (szociológus)|Erdei Ferenc]] vett részt.

 

== Az épület jelene ==