„Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal” változatai közötti eltérés

A Magyar Északi Vasút [[1867]]-ben építtette meg a [[Pest (történelmi település)|Pest]]tel közvetlen összeköttetést biztosító [[hatvan]]i vasútvonalat és a Hatvan–[[Salgótarján]] vasútvonalat. A [[Budapest]]–Hatvan vonalat [[Gödöllő]]n is átvezették: a cél a Salgótarján környéki [[érc]]- és [[szén]]bányák voltak. A [[király]] és a felségek kedvéért megépült Kőbányán a [[Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal|100]]-as vonalból elágazó „Királyvágány” és Gödöllőn a királyi váróterem is. A következő években a Hatvan és [[Miskolc]] ([[1869]]-[[1870|70]]-ben), valamint a Hatvan és [[Szolnok]] közötti vasútvonalak ([[1873]]-ban) is megépültek, így a vonal egyik jelentős állomása, Hatvan vasúti csomóponttá vált. Miskolcra már [[1859]]-ben megérkezett a vasút [[Szerencs]] irányából, majd [[1860]]-ban megépült a [[Kassa]] felé vezető vasútvonal is, így vasúti összeköttetésbe került Kassával. [[1871]]-ben adták át a gömöri vonalat, ami közlekedési szempontból lényeges ugrás volt. 1871-ben a Magyar Északkeleti Vasút megnyitotta Szerencs–[[Sátoraljaújhely]] vonalát. A vasútépítés idején Sátoraljaújhelyen nagy izgalmakat keltett a pályaudvar elhelyezése, mert az építtető vasúttársaság és az állam az indóház helyét máshová javasolta, mint ahová az újhelyiek óhajtották. A vasútvonal folytatása Sátoraljaújhelytől [[Ungvár]]ig [[1872]]-ben készült el. A jelenlegi 80-as számú vonal kezdő- és végpontja közötti legfontosabb állomások, csomópontok a következők (zárójelben a csatlakozó vasútvonalak menetrendi száma): Hatvan ([[Budapest–Hatvan-vasútvonal|80a]], {{vvr|81|81}}, {{vvr|82|82}}), [[Vámosgyörk]] ({{vvr|85|85}}), [[Kál]]-[[Kápolna]] ({{vvr|102|102}}, {{vvr|84|84}}), [[Füzesabony]] ({{vvr|87|87}}, {{vvr|108|108}}), [[Mezőkövesd]], [[Nyékládháza]] ({{vvr|88|88}}, {{vvr|89|89}}), Miskolc ({{vvr|90|90}}, {{vvr|92|92}}, {{vvr|94|94}}), Szerencs ([[Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal|98]], [[Szerencs–Nyíregyháza- vasútvonal|100c]]) és [[Sárospatak]]. A vonalat alapvetően két részre lehet felosztani: a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely törzsrészre, valamint a pár éve a menetrendekben is a 80-as vonal részeként feltüntetett, régebben 100c számmal szereplő Szerencs-Mezőzombor-Nyíregyháza vonalra. A vonal legnagyobb állomása Miskolc-[[Tiszai pályaudvar]], melynek fogadóépülete [[1901]]-ben épült [[Pfaff Ferenc]] tervei alapján, eklektikus stílusban. Nevét onnan kapta, hogy Miskolcot a Tiszavidéki Vasút pályája kötötte be az országos hálózatba. Az épület műemlék, utoljára [[2003]]-ban újították fel, megtartva az eredeti kinézetet és hangulatot. A felújítás során többféle módon akadálymentesítették, például a vakok számára a padlón vezetőcsíkokat létesítettek. Az épület mellett a közösségi közlekedés megállóit és a peronokat aluljáró köti össze. A homlokzatán látható évszámok az állomás [[1859]]-es létrejöttére, az épület 1901-es elkészültére, valamint a 2003-as utolsó felújításra utalnak. A Fogadóteremben érintőképernyős idegenforgalmi és utastájékoztató terminál található.