„Szent Januáriusz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
http://www.archeoflegrei.it/la-solfatara-detta-forum-vulcani/
15. sor:
Januáriusz nevéhez egy még ma is meglévő csoda kötődik: a „nápolyi vércsoda”.
 
Ez a jelenség abban áll, hogy a templomban őrzött, üvegtégelyben lévő „alvadt”„alvadt [[vér]]vér” időről időre folyékonnyá válik és láthatóan felbuzog. Két nagy ampullát [[Nápoly]]ban őriznek; a nagyobbik ovális keresztmetszetű, köbtartalma kb. 60 cm³, a kisebbik hengeres, köbtartalma kb. 25 cm³. Általában a május első vasárnapja előtti szombaton és szeptember 19-én történik a csoda, és mindkét ünnepet követően nyolc napon át tart. Ezután a vér ismét „megalvad”.
 
A hagyomány szerint egy nápolyi asszony Januáriusz lefejezésekor felfogta a [[vértanú]] [[püspök]] vérét, s miután évekig magánál őrizte, végül átadta az [[ereklye|ereklyét]] a nápolyi egyháznak. A csodáról először 1389-ben tettek említést, amikor a nápolyi hívek körmenetben vonultak ki a vér-ereklye fogadására, és magukkal vitték Januáriusz püspök fejereklyéjét is. Amikor a két ereklye találkozott, a beszáradt [[vér]] folyékony lett.
25. sor:
A csoda nemcsak Nápolyban, hanem egyidejűleg Pozzuoliban is történik, abban a templomban, amely a hagyomány szerint a kivégzés helye fölé épült.
 
A csoda kritikusai és a természettudományos magyarázat szerint valójában nem vér található a tégelyekben, hanem egy [[tixotrópia|tixotrópikus]] vegyület, például hidratált vasoxid, más néven FeO(OH). Az ilyen jellegű anyagokban a viszkozitás megnő, ha sok ideig mozdulatlan állapotban maradt, illetve lecsökken, ha megmozdítják. FeO(OH)-t felhasználva reprodukálható volt a "vércsoda"„vércsoda” jelensége.
 
== Források ==