Wikipédia

„Magyar Építőművészek Szövetsége” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Aktualizálás
1. sor:
A '''Magyar Építőművészek Szövetsége''' (MÉSZ) önkéntes tagságon alapuló civil szervezet, magyar építészek számára. Elsősorban szakmai, társadalmi, kulturális, művészeti kérdésekkel, programokkal foglalkozik, általában a [[Magyar Építész Kamara|Magyar Építész Kamará]]val együttműködve. A MÉSZ székhelye az Építészek háza (1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.), elnöke 20122016 óta SárosKrizsán LászlóAndrás.<ref>Ld.{{cite aweb Magyar| Építész Kamara honlapján: [url=http://www.mekepiteszforum.hu/index.php?option=com_content&taskkrizsan-andras-az-uj-mesz-elnok3| title=view&id=3600&Itemid=52]Krizsán (letöltésAndrás ideje:az 2012.új novemberMÉSZ elnök|date=2016-06-07 |accessdate=2017-12-19| publisher=epiteszforum.)hu |format=html |language=magyar}}</ref>
 
== Története ==
 
Bár a magyar építészek társadalmi képviseletére [[1867]]-ben, a kiegyezés évében létrejött a [[Magyar Mérnök- és Építész -Egylet]], a századforduló környékén a művészeti élet viharos változásai, az építészszakma presztízsének megerősödése új, önálló szervezet létrehozását tették szükségessé. A Magyar Építőművészek Szövetségének [[1902]] áprilisára keltezett alapító okirata így szól: ''„Alulírott magyar építő művészek szükségesnek és óhajtandónak tartjuk, hogy egy oly kizárólag művészi egyesület alapíttassék meg, amely egyesegyedül a magyar építő művészet érdekeit lesz hivatva képviselni. Kijelentjük, hogy ezen egyesületet megalakítani óhajtjuk és hogy abba belépünk.”''<ref>Ld. másolatban a MÉSZ honlapján [https://web.archive.org/web/20090503015741/http://www.meszorg.hu/index.php?m=ST&t=14] </ref> Alatta 24 építész aláírása: [[Lechner Ödön]], [[Kosztolányi-Kann Gyula]], [[Márkus Géza]], [[Bobula János (építész, id.1844–1903)|id. Bobula János]], [[Jakab Dezső]], [[Spiegel Frigyes]], [[Grünwald Mór]], [[Komor Marcell]], [[Bálint Zoltán (építész)|Bálint Zoltán]], [[Quittner Zsigmond]], [[Jámbor Lajos (építész)|Jámbor Lajos]], [[Vágó László]], [[Almási Balogh Lóránt]], [[Bobula János (építész, ifj.1871–1922)|ifj. lovag Bobula János]], [[Jónás Dávid]], [[Sebestyén Arthur]], [[Messinger Lajos]], [[Lajta Béla|Leitersdorfer (Lajta) Béla]], [[Mezey Sándor]], [[Károlyi Lajos (építész)|Károlyi Lajos]], [[Vidor Emil]], [[Vágó József (építész)|Vágó József]], [[Somló Emil]], [[Steinhardt Antal]].
 
A MÉSZ működése [[1919]]- [[1931]] között szünetelt. A [[második világháború|háború]] után a megváltozott szakmai és politikai körülmények (az építészet irányításának, működésének és képviseletének állami kézbe kerülése, valamint erőteljes átalakítása) a szervezet vezetését is határozott lépésekre késztették. [[1951]]. október 26-28. között megrendezték a Magyar Építőművészek Országos Kongresszusát, amely a szervezet újjáalakulását határozta el. A vezetőségi tagok [[Bálint János (építész)|Bálint János]], [[Benkhardt Ágost]], [[Benkő Péter (építész)|Benkő Péter]], [[Gádoros Lajos]], [[Gerő László (építész)|Dr. Gerő László]], [[Hegedűs Béla]], [[Janáky István (építész, id.1901–1966)|Janáky István]], [[Juhász Jenő]], [[Kaesz Gyula]], [[Kardos György (építész)|Dr. Kardos György]], [[Károlyi Antal (építész)|Károlyi Antal]], [[Kovács Zsuzsa (építész)|Kovács Zsuzsa]], [[Körner József]], [[Lévai Andor]], [[Lux László]], [[Major Máté]], [[Malecz Erika]], [[Miskolczy László]], [[Nyiri István (építész)|Nyíri István]], [[Paulovits László]], [[Perényi Imre (építészmérnök)|Perényi Imre]], [[Pogány Frigyes]], [[Preisich Gábor]], [[Szelle Kálmán]], [[Tabéry Iván]], [[Weichinger Károly]] és [[Weiner Tibor]] lettek.
 
Major Máté 1961. november 21-én, a MÉSZ IV. konferenciáján így érvelt a szervezet és nevének fenntartása mellett: ''„Tíz esztendeje annak, hogy a magyar tervező építészek mai társadalmi szervezet létrejött és felvette azt a nevet, amelyet az előtte félévszázaddal alakult, Lechner Ödön vezette első ilyen szervezet választott és emelt nagyra a magyar építészet történetében. S noha tagjai, a magyar építészek, személyükre vonatkozóan nem igénylik az „építőművész”-titulust – ennek adományozását az utókorra bízzák – többségükben ragaszkodnak a Magyar Építőművészek Szövetsége nevéhez, nemcsak mert e név a hagyományok helyes követését példázza, hanem mert mintegy deklarálja is az e névvel jelzett célkitűzéseket.”''<ref>Major Máté: Építészet és társadalom. Vitaindító előadás a MÉSZ IV. konferenciája és jubileumi közgyűlése első napján, 1961. november 21-én. In: Magyar Építőművészek Szövetsége Jubileumi Közgyűlése, 1961. Kézirat, a MÉSZ kiadása</ref>
11. sor:
A MÉSZ nevét 1989-ben a Magyar Építészek Szövetsége és Kamarája névre változtatta, és aktívan közreműködött az önálló Magyar Építész Kamara létrejöttében. Miután utóbbiről 1996-ban törvény született, a jogfolytonos szervezet neve Magyar Építészek Szövetségére rövidült. 2002 novemberében a szervezett alapításának 100. évfordulóját ünneplő közgyűlésen döntés született arról, hogy visszaveszik a régi formát, azóta ismét Magyar Építőművészek Szövetsége a hivatalos elnevezés.<ref>Beszámoló a MÉSZ jubileumi taggyűléséről. In: Építész Közlöny 122. 2002. november. 21. o.</ref>
 
2009 októberében a MÉSZ elnöke sajtótájékoztatón jelentette be: a válság leküzdéséhez EU-projektekre és összefogásra van szükség, ''„azonban ehhez az új irányítási struktúra, a jogszabályok egyszerűsítése, az oktatás, továbbképzés, szakképzés hatékonyabb kihasználása elengedhetetlen. Nem tékozolhatjuk el azt az oktatási potenciált, amivel még rendelkezünk, a hatékonyságnak kell érvényre jutnia. Ehhez magas minőségű munkára, reális minimális díjazásra és igazságos munkaelosztásra van szükség.”'' E célokat szentesítve 23 építész erősítette meg a MÉSZ 1902-es alapszabályát: [[Balázs Mihály (építész)|Balázs Mihály]], [[Bodonyi Csaba]], [[Benczúr László]], [[Bitó János]], [[Borvendég Béla]], [[Cságoly Ferenc]], [[Csete György]], [[Ferencz István]], [[Finta József]], [[Istvánfi Gyula]], [[Kapy Jenő]], Kálmán Ernő, [[Kerényi József Péter]], [[Kévés György]], [[Lázár Antal]], [[Makovecz Imre]], [[Marosi Miklós]], [[Meggyesi Tamás]], [[Patonai Dénes]], [[Plesz Antal]], [[Puhl Antal]], [[Török Ferenc (építész)|Török Ferenc]], [[Vadász György]], [[Vajai Tamás]], [[Vámossy Ferenc]], [[Virág Csaba]], [[Winkler Gábor (építész)|Winkler Gábor]], [[Zalaváry Lajos]].
 
== A MÉSZ elnökei ==
 
1902-1919 között: [[Hauszmann Alajos]], Quittner Zsigmond, [[Pecz Samu]], [[PalóczyPalóczi Antal]], Lechner Ödön, [[Neuschloss Kornél]].
 
1909-1931 között: [[Toronyi Fellner Sándor]], [[Jánszky Béla]], [[Horváth Antal (építész)|Horváth Antal]].
 
1951-20112017 között: Kardos György, [[Tabéry Iván]], Major Máté, [[Reschl Antal]], [[Pogány Frigyes (építész)|Pogány Frigyes]], [[Szendrői Jenő]], [[Böhönyei János]], Borvendég Béla, [[Müller Ferenc (építész)|Müller Ferenc]], Patonai Dénes, [[Weiler Árpád]], Kálmán Ernő, Sáros László, Krizsán András.<ref>{{cite web | url=http://epiteszforum.hu/node/19312| title=A Magyar Építőművészek Szövetségének története (1902-2010) |date=2011-08-15|accessdate=2011-09-24 | publisher=epiteszforum.hu |format=html |language=magyar}}</ref><ref>{{cite web | url=http://epiteszforum.hu/node/10183| title=„Kulturális együttműködés: ez az, ami nagyon fontos” — mondja Borsos András, a MÉSZ új titkára|date=2008-08-07 |accessdate=2011-09-23| author=Biczó Gabriella | publisher=epiteszforum.hu |format=html |language=magyar}}</ref>
 
== Tevékenysége, működése ==
25. sor:
A szervezet 1903-ban elindította saját folyóiratát Magyar Pályázatok néven, amely 1907-ben a Magyar Építőművészet nevet vette fel; 1997 óta [[Régi-Új Magyar Építőművészet]] néven működik, máig a szervezet kiadásában jelenik meg. A MÉSZ és a Magyar Építész Kamara kiadásában emellett évente tízszer megjelenik az [[Építész Közlöny]].
 
1901-1919 között Wellisch Alfréd építész alapítványából a MÉSZ évente két pályázatot hirdetett meg, egyet a műegyetemi hallgatók számára, 200 korona pályadíjjal, egyet pedig a szervezet levelező tagjai számára, 600 és 200 koronás díjakkal.<ref>Gábor Eszter: Építészeti pályázatok. In: Németh Lajos (szerk.): Magyar művészet 1890-1919. I. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. 136-138. o.</ref> A MÉSZ gondozza az 1989 óta évente átadott [[Kotsis Iván-érem|Kotsis Iván-érmet]].
 
Az 1950-es években a szervezet égisze alatt jött létre a [[Mesteriskola|MÉSZ Mesteriskola]], amelyet 1957-től egészen haláláig, 2000-ig vezetett [[Szendrői Jenő]]. A végzett építészek számára posztgraduális képzést kínáló, kétéves Mesteriskola után lehetett a MÉSZ teljes jogú tagjává válni. 1960-ban a Mesteriskolát betiltották, csak 1970-ben indulhatott újra, Fiatal Építészek Köre (FÉK) néven. 1982-től újra a régi nevet használja. 1992 óta a Mesteriskola működését és önállóságát az Építész Mester Egylet biztosítja, de a MÉSZ továbbra is támogatja az intézményt.<ref>Arnóth Lajos: Mesteriskola. In: MESTERiskola. Folytatás, 26 fiatal építész. Kiállítási katalógus a 2005-ös Budapesti Őszi Fesztivál keretében rendezett tárlathoz.</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Építőművészek_Szövetsége”