„Bécsújhely” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: sorrend |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
38. sor:
[[Fájl:WrNeustadtMilak030822.jpg|thumb|left|250px|A Mária Terézia Katonai Akadémia]]
[[Fájl:WrNeustadtHauptplatz051027a.jpg|thumb|left|250px|Bécsújhely főtere, [[Szentháromság]]-szobor]]
A várost és várát [[V. Babenberg Lipót]] alapította 1194-ben [[Bécs]] védelmére, a megsarcolt [[Oroszlánszívű Richard]] pénzéből. A település már 1210-ben városi rangra emelkedett. Kolostorait a [[13. század]]ban létesítették.
E határszéli város három ízben is szerepelt történelmünkben.▼
A város virágkorát 1439-1493 között, [[III. Frigyes]] uralkodása idején élte, amikor sokáig császár rezidenciája volt, aki 1459-ben Bécsben magyar királlyá koronáztatta magát, Wiener Neustadt így 1469-ben püspökség lett.
Tizennyolc évvel később, 1487-ben Hunyadi Mátyás király foglalta el és meg is tartotta két éven át meg is tartotta a várost.
A törökök 1529-ben, majd 1683-ban próbálták bevenni erős várát, sikertelenül.
* Mátyás király [[1487]]. [[január 13.|január 13-án]] érkezett [[Bécs]]ből a várost ostromló táborba, és [[augusztus 17.|augusztus 17-én]] egyezség útján el is foglalta. A legenda szerint Mátyás király ez alkalommal ajándékozta ''Bécs-Ujhely'' polgárainak az úgynevezett '''Corvin-kupát''', melyet császári és magyar királyi jelvényekkel díszítve, még [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes]] [[Nyugati császárok listája|német-római császár]] készíttetett a Mátyással kötött béke emlékére [[1463]]-ban. Ezt az aranyozott ezüstserleget ma is őrzik a városi elöljáróság levéltárában. Képe legutóbb Fraknói: ''Mátyás király'' című művében jelent meg (Magyar Történelmi Életrajzok. 1890. VI. köt.). Szakszerű leírását dr. Mayer J. adta az [[Archaeologiai Értesítő]] 1891. évf. 26. lapján. Ugyanott őrzik e korból Mátyás király arcképét, valamint azt a nyerget és teljes lószerszámot, melyet szintén Mátyás ajándékozott a városnak.
* Másodszor [[1671]]-ben játszott szerepet '''Bécsújhely''' a [[magyar történelem]]ben. Április 30-án az itteni fegyvertárban fejezték le [[Zrínyi Péter]]t és [[Frangepán Ferenc]]et. A szomorú tény helyét máig mutatja egy gondosan megújított felirat a régi fegyvertári épületen. A főtemplom falán a torony alatt egy sírkő látható az alábbi latin szöveggel: ''„Hoc in tumulo jacent Comes Petrus Zrinyius Banus Croatiae, et Marchio Franciscus Frangepan, ultimus familiae. Qui quia coecus coecum duxit, ambo in foveam occidere”''. Ez után egy palloson nyugvó két halálfej van kivésve, mely alatt e sorok: ''„Discite mortales, casu discite nostro observare fidem Regibus atque Diis. Anno Domini MDCLXXI. Die XXX. aprilis, hora IX”''. A kőtáblák felirata német és horvát nyelven is olvasható.
47 ⟶ 55 sor:
A [[második világháború]]ban jelentős pusztulás érte a szövetségesek bombázásai során, így többek között [[1944]]. május 24-én is.<ref>{{cite web|url=http://www.kisalfold.hu/soproni_hirek/repuloket_rejt_a_ferto__/1043214/|title=Repülőket rejt a Fertő|accessdate=2010-03-16|publisher=Kisalföld.hu|location=Győr}}</ref>
== Források ==
| |||