„Központi Gazdasági Körzet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
a Oroszország közigazgatási felosztása→Oroszország közigazgatási beosztása (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
28. sor:
== Gazdaság ==
[[Kép:Ярославский шинный завод.jpg|bélyegkép|260px| Jaroszlavl, a gumiabroncsgyár bejárata (2009)]]
Központi fekvése és történelmi okok miatt az ország legkorábban iparosodott és napjainkban is az egyik legfejlettebb iparral rendelkező körzete. Hagyományos iparágak voltak északon a textilipar, délen a Tula környéki vasércre települt vasipar. A 19. század közepén itt kezdődött a vasutak építése, ami tovább növelte a terület és Moszkva gazdasági szerepét.
A körzet nyersanyagokban szegény, természeti erőforrásai nem jelentősek. A Moszkvától délre húzódó barnaszén-medence készletei kimerülőben vannak, a kitermelt szenet inkább a vegyiparban hasznosítják. Az északon és keleten bőven előforduló tőzeg fűtőértéke csekély, hasznosítása helyi jelentőségű. A tulai vasérc tartalékai ma már jelentéktelenek. Számottevőek azonban a készletek foszforitból, amit helyben dolgoznak fel (Voszkreszenszk). A helyi építőanyag-ipar számára fontos a homok, az agyag és a nagy mennyiségben található gipsz kitermelése.
Bár helyben kevés az energia és a nyersanyag, a körzetben az iparnak szinte minden ága jelen van. A kőolaj és a földgáz vezetéken érkezik, a kőolajat Moszkvában, Rjazanyban, Jaroszlavlban dolgozzák fel. A villamosenergiát nagy vízerőművek (pl. Kosztroma) és jelentős részben atomerőművek állítják elő ([[Szmolenszk]], Tver).
Az ipar szempontjából a körzetben nagyjából három terület különíthető el.
*''Északon'' az éghajlati tényezők és a talajok jellemzői miatt hagyományosan kialakult a lentermelés és az erre települt lenfeldolgozás. A textilipar legfontosabb központjai Ivanovóban, Kosztromában, Jaroszlavlban vannak. Jaroszlavlban fejlett a gépipar és a gumigyártás is. A lentermeléshez kapcsolódik a szarvasmarha tartás és a tejipar. A körzetben egyedül a Kosztromai területen jelentős az ipari méretű fakitermelés és -feldolgozás.
*''Délen'' jelentősebb súlyú a nehézipar. A szénbányászat, az acélipar (Tula), a gépipar mellett egyre nagyobb a szerepe a vegyiparnak (Novomoszkovszk, Scsokino). A déli termékeny csernozjom talajokon hagyománya van a növény-, főleg a gabonatermesztésnek.
*A fővárosra és agglomerációjára is kiterjedő harmadik, ''központi területen'' az iparnak szinte minden ága jelen van. A gépipar vezető ágazat maradt, melyben nagy súllyal szerepel a közlekedési eszközök gyártása: dízelmozdonyok (Kolomna), vasúti kocsik (Brjanszk), metrókocsik (Mityiscsi), villanymozdonyok (Orehovo-Zujevo), gépkocsik gyártása ([[Lihacsov Autógyár|ZIL]], Moszkvics). Vezető helyen állnak a szakképzett munkaerőt igénylő ágazatok: az űrkutatás és a hadiipar csúcstechnológiát képviselő vállalatai: űr- és rakétatechnika (Himki, Reutov, Koroljov), az atomerőművek berendezéseinek (Podolszk), elektrotechnika, műszeripar (pl. radarrendszerek építése, Szerpuhov). Az elektrokohászat központja Elektrosztal (a várost a kombinátról nevezték el), ahol többek között különleges hőálló ötvözeteket készítenek a repülőgépipar és az űrhajózás számára. Jelentős szerszámgépgyártás folyik Moszkván kívül többek között Ivanovóban (textilipari gépek), Rjazanyban; mezőgazdasági gépek készülnek Rjazanyban, Vlagyimirban, Tulában.
46 ⟶ 44 sor:
== Lásd még ==
* [[Oroszország közigazgatási
== Források ==
60 ⟶ 58 sor:
}}
{{portál|Oroszország|-}}
{{DEFAULTSORT:Ko~zpontigazdasagiko~rzet}}
[[Kategória:Oroszország gazdasági körzetei]]
| |||