„I. Sápúr szászánida király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: format |
a kékít |
||
14. sor:
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->
| házastárs =
| gyermekei = [[I.
| édesapa = [[I. Ardasír szászánida király|I. Ardasír király]]
| édesanya = Myrōd
| születési dátum = [[215]] körül
27. sor:
'''I. Sápúr''' ([[215]] körül – [[273]] [[április]]a) [[I. Ardasír szászánida király|I. Ardasír]] fia, a [[Szászánida Birodalom]] királya ([[240]] – [[273]]) volt. Folytatta az apja által megkezdett hódításokat, megszerezte [[Baktria|Baktriát]] és Kasant, számos hadjáratot vezetett Róma ellen. Mélyen behatolt a [[Római Birodalom]] területére, meghódította [[Antiokheia|Antiokheiát]] Szíriában ([[253]] vagy [[256]]) és legyőzte a római császárok közül [[III. Marcus Antonius Gordianus római császár|III. Gordianust]], [[Philippus Arabs római császár|Phillipus Arabs]]t és [[Valerianus]]t. Ez utóbbit az [[edesszai csata]] során [[259]]-ben foglyul ejtette. I. Sápúr diadalait a lenyűgöző [[Naks-i-Rosztam]]-i domborműveken örökítették meg, valamint egy monumentális sziklafeliraton perzsa és görög nyelven [[Perszepolisz]] közelében.
I. Sápúr intenzív fejlesztési tervvel rendelkezett. Számos várost alapított, néhányat közülük a római területről érkező menekültek népesítettek be. E menekültek között voltak keresztények is, akik a Szászánida Birodalomban szabadon gyakorolhatták vallásukat. Vallási szempontból I. Sápúr különösen a [[manicheizmus]]t favorizálta, megvédte [[Mani]]t és manicheus térítőket küldött mindenfelé. Sápúr barátságba került egy [[Smuel]] nevű babiloni zsidó rabbival, s ez némileg kedvezőbb helyzetbe hozta a babiloni zsidóságot az őket elnyomó törvényekkel szemben.
47. sor:
== Valláspolitikája ==
Sápúr toleráns ember hírében állott, aki engedélyezte a sokféle vallási kisebbségnek, a keresztényeknek, zsidóknak, buddhistáknak, hogy vallásukat szabadon gyakorolják birodalmában. Ő maga [[Mani]] próféta aktív támogatója volt, aki a király trónra kerülésének idején kezdte meg vallási tevékenységét. Mani megtérítette a király két bátyját, így hatalmas pártfogókra tett szert. Maga Sápúr megmaradt [[Zarathustra]]-hívőnek, de mélyen hatott rá Máni tanítása, aki azt hirdette, hogy az ő vallása a [[zoroasztrizmus|zoroasztriánus]], [[kereszténység|keresztény]] és [[buddhizmus|buddhista]] tanok beteljesedése. Talán abban a reményben, hogy olyan vallásra talált, amely képes lenne országának népeit egységbe fogni. Sápúr engedélyezte Maninak, hogy birodalmában szabadon járjon, s hirdesse tanait. Mani szerint Sápúr Bisápúrban halt meg. Halálának időpontja kérdéses, vagy 270, vagy 273.
== Források ==
| |||