„Bottyán János” változatai közötti eltérés

Elszegényedett [[protestantizmus|protestáns]] kisnemesi családból származott. [[1669]]-ben Lakatos Juditot, Jósa Pál özvegyét vette feleségül, akinek köszönhetőenrévén tekintélyes vagyonra tett szert. Miután az asszony 1706-ban elhunyt, az immár idősidősödő Bottyán újra nősült: 1707. március 7-én [[Pápa (település)|Pápán]] a mindössze 20 év körüli Forgách Juliannát (1687–1713), báró Forgách Farkas (1661–1699) és Révay Eleonóra hajadon leányát vezette oltár elé. E házasságával élete végén az arisztokrácia is sorai közé fogadta: a [[Forgách család]]on kívül gróf [[Bercsényi Miklós]]sal is sógorságba került. Mindkét házassága gyermektelen maradt, hatalmas vagyonán özvegye, első feleségének előző házasságából származott neki mostohagyermekei és -unokái, valamint fogadott örökösei (például [[Grassalkovich János]]) osztoztak. Az 1709-ben megözvegyült Forgách Julianna 1711 nyarán nőül ment elhunyt férjének tábornoktársához, báró Palocsay Györgyhöz.

[[Fájl:Bottyán János signature.jpg|right|thumbbélyeg|250px|<center>Bottyán aláírása</center>]]

Születési éve bizonytalan, különböző források [[1635]]–[[1640]]–[[1645]] közé teszik, legvalószínűbb az [[1643]], [[1644]]. Az [[1650-es évektőlévek]]től a [[Nagyszombat (település)|nagyszombati]] [[JezsuitaJézus rendTársasága|jezsuiták]] [[vágsellye]]i birtokán volt lovász. Hatásukra áttért a [[Római katolikus egyház|katolikus]] hitre, amiért apja kitagadta örökségéből.

Miután [[Érsekújvár]] [[Törökhódoltságtörök hódoltság|török kézre]] kerülésekor 1665-ben [[Vágsellye]] is a [[végvár]]i vonal egyik támaszpontja lett, a fiatal Bottyán katonának állt. 1676-ban már a sellyei lovasok egyik zászlótartója, s közben az udvarbírói tisztséget is betöltötte. 1681-től 1683-ig [[Komárom (Szlovákia)|Komáromban]]ban szolgált, s miután a portyázásokban gyorsan kitűnt bátorságával és vitézi tetteivel, időközben hadnaggyá lépettléptették elő.

Ebből az időszakból származik az egyik legismertebb egyéni hőstette, amely talán csak a személyét övező legendák közé tartozik. Amikor [[V. Károly lotaringiai herceg|Lotharingiai Károly]] 1685. július 11-én, az Esztergomi kapunál, megkezdte Érsekújvár ostromát,<ref>[http://www.kalligram.eu/Kalligram/Archivum/2000/IX.-evf.-2000.-januar-februar-OS/Hiszen-itt-nincs-semmi-Ersekujvar Macsovszky Péter: Hiszen itt nincs semmi (Érsekújvár)], kalligram.eu</ref> fogadást kötött a társaival, hogy bemegy a 6000 fős török őrséggel védett [[Érsekújvár]]raÉrsekújvárra, és a főtéren álló mecsetből az imát mondó [[müezzin]]t ledobja a mélybe, majd épségben visszatér. Parasztruhát öltött magára, és bejutott a városba, ahol éppen vásár volt. Amikor a müezzin felment a [[minaret]] erkélyére, hogy imáját elénekelje, Bottyán János utánament és kihajította letaszította toronyból. Ezután gyorsan leszaladt a toronyból, a várkapu felé sietett, ahol az útját álló [[janicsár]] őrt lelőve, sikeresen kijutott várból. Az őt üldöző törököket az ott várakozó társai pedig felkoncoltáklekaszabolták.

[[1683]]-ban részt vett [[Esztergom]] visszafoglalásában, így főhadnagyi rangban a város lovasságának parancsnokává neveziknevezték ki. [[1685]]-ben sikeresen védelmezte meg a várat a budai [[Sejtán Ibrahim pasa]] támadása ellen.

Hadjáratok idején az [[Széchenyi tér (Esztergom)|esztergomi piactéren]] épített ház volt lakhelye. 1698-ban [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] ezt nemesi kúriává minősítette [[Buda (történelmi település)|Buda]] [[1686]]-os visszafoglalásánál tanúsított kiemelkedő vitézségéért, kivette a házat a város hatósága alól, ami adómentességet és szabad italmérést jelentett. Ez volt aaz gyökerealapja Bottyán és a városi polgárság ellenségeskedésének. Ekkor már a város leggazdagabb embereembereként volt. Többtöbb ingatlana volt a városban, többek között egy serfőzde is, a mai [[Sándor-palota (Esztergom)|Sándor-palota]] helyén. A környéken több zálogbirtokot is szerzett, például [[Bajna (Magyarország)|Bajna]], [[Nagysáp]], [[Sárisáp]], [[Bátorkeszi]], [[Béla (Szlovákia)|Béla]]. Erre utalnak a Bottyán-dűlő, Bottyán-parlag, Bottyán-tó elnevezések.<ref>Annales Strigonienses 1983, II. 393. o.</ref> Nemesi címerén pajzs alapon egy vár kapuja előtt lovas vitéz látható, a pajzsot növényi levéldíszek fonják körbe, a pajzs fölött egy kardot tartó páncélos vitéz karja, a kard hegyén egy török katona levágott feje. A délvidéki várak visszaszerzéséért folytatott harcokban vesztette el bal szemét.<ref>[http://docplayer.hu/10795002-A-taj-szelleme-neves-emberek.html Atáj szelleme –neves emberek - Bottyán János (Vak Bottyán) (1643–1709)]</ref>

Viceóbesteri (alezredesi) rangban folytatta a török elleni hadjáratot a [[délvidék]]i várak visszaszerzéséért [[V. Károly lotaringiai herceg|Lotaringiai Károly]] oldalán. [[1692]]-ben [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] ezredessé léptette elő, és egy huszárezred tulajdonosává tette. A [[Belgrád|Nándorfehérvár]] visszaszerzéséért vívott harcokban haditettei elismeréseként vitézségi nagy aranyéremmel tüntették ki. [[Lajos Vilmos badeni őrgróf|Badeni Lajos őrgróf]] seregében folytatta a harcokat. Ekkoriban vesztette el egyik szemét egy csatában, ezért katonái '''Vak Bottyán'''nak kezdték hívni.<ref>[http://docplayer.hu/10795002-A-taj-szelleme-neves-emberek.html Atáj szelleme –neves emberek - Bottyán János (Vak Bottyán) (1643–1709)]</ref>

A [[Nyitra (város)|nyitrai]] [[Piarista rendpiaristák]]iek iskolája számára 3000 forintnyi alapítványt tett. Mint a szegények jótevője, messze földön tisztelet tárgya volt.

[[Fájl:Bottyán János.jpg|thumb|rightbélyeg|180px|Vak Bottyán (rajz 1750-ből)]]

A [[spanyol örökösödési háború]] során [[1701]]-ben ezredével együtt a [[Rajna]] mellé vezényelték a [[franciák]] elleni harcra. Az év végén [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczival]] való titkos kapcsolatok vádjával hadbíróság elé állították, de bizonyíték hiányában fölmentették.

[[1703]]-ban a kurucok ellen küldték. Schlick császári generális seregeivel és három magyar ezreddel, köztük Bottyánévala sajátjával, bevonult a felvidéki városokba. Bottyán és a sereg egy része [[Forgách Simon]] vezetése alatt [[Zólyom]]ban maradt, amikor a [[Bercsényi Miklós]] vezette kuruc sereg a városhoz érkezett. Bottyán János ekkor párbajra hívta a legvitézebb kuruc katonát. Az akkor 23 esztendős [[Ocskay László (kuruc brigadéros)|Ocskay László]] ''ezereskapitány'' állt ki ellene. Mindketten súlyos sérüléseketsebeket szenvedtekszereztek. Bottyán maga Zólyom várában rekedt, s miután Forgách Simon a katonaság jelentős részével egy éjjel elmenekültelszökött, titokban alkudozni kezdett a kuruc ostromzárat irányító Bercsényivel, majd [[Radvánszky János]]sal, s már ekkor elígérkezett Rákóczi hűségére. A fejedelem [[1703]]. [[december 10.|december 10-én]] aláírta tábornoki kinevezését, [[december 20.|20-án]] pedig a dunántúli[[dunántúl]]i kuruc csapatok főparancsnokává is kinevezte. Bottyán azonban Zólyom december 8-ai kapitulációja után visszatért esztergomi házába, hogy sebeiből meggyógyuljonfelgyógyuljon, s hogy ezt a fontos dunai[[duna]]i támaszpontot is a kurucok kezére játssza.

[[1704]]. [[október 1.|október 1-jén]] báró Kuckländer [[esztergom]]iesztergomi városparancsnok árulás vádjával elfogatta lakóházában, és összeláncolt kézzel egy dunai naszádra vitette, hogy a [[bécs]]i haditörvényszék elé állítsák. Még aznap éjszaka Bottyánt megbízható emberei kiszabadították [[Nyergesújfalu]]nban, aki ezután egyből Rákóczi tábora felé vette az irányt, és hűséget esküdött a fejedelemnek. Szöktetésében a felesége is részt vett, akit ezért a császáriak börtönbe vetettek.

[[1704]]. [[november 16.|november 16-án]] bevette [[Érsekújvár]]at Érsekújvárt, ezért a vár főkapitányává nevezték ki. Rövid Duna-Tisza közi hadakozás után a [[Vág (folyó)|Vág]] mentén harcolt. [[1704]]. [[december 26.|december 26-án]] részt vett a nagyszombati ütközetben, majd a nyugati országhatárt biztosította a császáriak ellen. Betört [[Morvaország]]ba, ahonnan zsákmánnyal tért vissza. [[1705]] tavaszán a dunántúli átkelés biztosítására [[Dunakömlőd]] vidékén emeltette Bottyán várát, valamint hidat veretett a [[Duna|Dunán]]. [[Dunaföldvár]]att szerette volna elfoglalni, de nem sikerült, mivel gróf [[Esterházy Dániel (kuruc generális)|Esterházy Dániel]] nem tudta megvédeni a hídfőállást. Ennek ellenére [[1705]]. [[december 13.|december 13-án]] a [[Duna–Tisza köze|Duna–Tisza közéről]] indulva kiszorította a [[Dunántúl]]rólDunántúlról a császári sereget, [[Szentgotthárdi csata (Rákóczi-szabadságharc)|SzentgotthárdnSzentgotthárdnál]]ál legyőzte Heister tábornok seregét, majd [[Sopron]]t is megostromolta, de elfoglalni nem tudta.

[[1706]]. [[augusztus 3.|augusztus 3-án]] a kurucok bevették [[Esztergom]]otEsztergomot (Október 9-én [[Guido von Starhemberg]] tábornagy, a magyarországi főparancsnok visszafoglalta). Vak Bottyán ezután a Nyugat-Felvidéket biztosította, majd Rákóczi kinevezte a Dunántúl [[Dunántúlkormányzó]] kormányzójávájává, és megbízta annak védelmével. [[1707]]-ben a túlerő ellen sorozatos csatákban megvédte az országrészt. Zsenialitását még az osztrák hadvezérek is elismerték. Rendbe hozatta [[Somló]] várát, gondoskodott megfelelő hadfelszerelésről és védőőrséget szervezett.

''Bottyán János Felséges Erdély és Magyarországi Confoederalt Statusok generális mezei strása mestere, edgy nemes lovas ezer fő colonellusa, mostani Dunáninnét levő hadainak generálissá, commendánssa etc. Adom értésére mindeneknek, akiknek illik ezen Salvus Conductusomnak rendiben, mivel jó Istenünk gazdag kegyelmű irgalmassága, méltatlan voltunkhoz képest annyira járult hozzánk, hogy ajtónk előtt levő aratásnak idejét megatta érnünk és hogy nemes magyar földünket annyira gyümölcsözővé tette, hogy annak lakosi majd nem elégségesek annak bétakarítására, hanem kéntelenittetnek szomszéd tartományokbúi is magoknak segítséget híni. Ehez képest Rábaközi nemes uraimék s ugy paraszt lakosok előttem tett instantiájókat méltó tekintetben vévén vigore praesentium megengettetett, hogy magok földe gyümölcse betakarítására közönségesen akármely lineán belül vagy kivül való helységekbűi Sopronba excipialván, hihassanak segítséget ; kik salvus conductusom által assecuráltatnak ; valakik oly véggel lejönnek sem személyekben, sem jószágokban meg nem károsíttatnak, sőt terhes fáradságok után az föld gyümölcseibűi abveniálandó részét kiki szabaclossanszabadossan házához takarithattya, melyet is szentül kívánván observálnom, s commandom alatt valókkal is observáltatnoin, kezem írásával s szokott pecsétemmel roborált salvus conductusomat ki is attam. ''

A [[morvaország]]i hadjárat idején három ezreddel biztosította a kuruc fősereget. A [[Vág (folyó)|Vág]] mentén eredményesen küzdött [[Maximilian Adam von Starhemberg|Max von Starhemberg]] altábornagy seregei ellen. Portyázói 1708. február 26-án a [[Pozsony]]ból [[Nagyszombat (település)|NagyszombatNagyszombatba]]ba utazó tábornokot foglyul ejtették, akit Bottyán elküldte a foglyotelküldött Rákóczihoz.<ref>http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0018/1640.html</ref> [[Selmecbánya|SelmecSelmecnél]]nél személyes fellépése segített az osztrák túlerő elleni győzelemben.

A [[trencsén]]i csatavesztés után, [[1708]] végén a bányavárosok katonai parancsnoka lett. A kuruc tábor ekkor már erősen apadapadt, egyre többen álltak át császári oldalra. Vak Bottyán mindvégig hűséges maradt a fejedelemhez.

[[1709]] augusztusában még részt vett [[Gyöngyös (település)|GyöngyösGyöngyösön]]ön a [[Heves vármegye|megyei]] közgyűlésen. [[1709]]. [[szeptember 26.|szeptember 26-án]] vagy 27-én, a [[Tarnaörs]] melletti táborban érte a halál. Ekkor hatalmas pestisjárvány[[pestis]]járvány dühöngött országszerte, innen ered az a legenda, hogy a tábornok pestisben halt meg. Valójában [[agyhártyagyulladás]] volt halála oka. Temetése [[1709]]. október elején fényes külsőségek, ágyúdörgés közepette zajlott katonai díszpompával. Hadi és gyászlobogók tengerében temették el [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]]önGyöngyösön a [[ferences rend]] templomában. Kriptáját nem jelölték meg, annak titkát a ferences barátok őrizték.

Jellegzetessége volt legfőbb hadi jelvényének tartott aranyozott, vert ezüst harci szekercéje, a "Bottyán„Bottyán fejszéje"fejszéje”, mellyel csatába vezette seregét. Ez a róla készült festményen is megjelenik. Habár súlyos sebeket szerzett, az a hír járta felőle a nép körében, hogy testét nem fogja a golyó.

A tábornok emlékét szobrok, közterületek, intézmények nevei őrzik országszerte. Pontos nyughelye a mai napig ismeretlen. A gyöngyösi templom falán lévő márványtáblát [[Thaly Kálmán]] avatta fel a magyar [[országgyűlés]] nevében, [[1907]]-ben. Lovasszobrát halálának 260. évfordulóján, [[1969]]-ben emelték a templom mellett. Gyöngyösön[[Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Közgazdasági Középiskola és Kollégium|középiskolát]], neveztekPakson el[[Paksi róla.Vak SzülővárosábanBottyán Gimnázium|gimnáziumot]], Esztergombanszülővárosában [[Bottyán híd|hidat]], [[Bottyán János utca (Esztergom)|utcát]], [[TSZC Bottyán János MűszakiSzakgimnáziuma Középiskola- Esztergom|középiskolátszakközépiskolát]], tavat neveztek el róla.

[[Fájl:31. Vak Bottyán.jpg|thumbbélyeg|Vak Bottyán pesti kártyasorozaton]]

* [http://mek.oszk.hu/09900/09915/ ''Bottyán János vezénylő tábornok levelezései s róla szóló más emlékezetreméltó iratok. 1685–1716.''] Közli: [[Thaly Kálmán]]. Budapest, 1883. (Archivum Rákóczianum. I. osztály IX. köt.)

* [http://mek.oszk.hu/08900/08922/# ''Pótlékok s betűrendes név- és tárgymutató II. Rákóczi Ferencz levéltára első osztály I–IX. köteteihez.''] Közli: Thaly Kálmán. Budapest, 1889. (Archivum Rákóczianum. I. osztály X. köt.) [Benne a 21–52. oldalon további 22 levél Bottyán iratainak kiegészítéséül.]

*Czigány István: ''Bottyán János.'' Budapest, 1991. (Vitézek, várkapitányok, hadvezérek, generálisok.)

* [[Thaly Kálmán]]: ''Bottyán János, II. Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival.'' Pest, 1865.

*Thaly Kálmán: Bottyán tábornok haláláról s temető helyéről. (Újabbújabb adatok nyomán.) ''[[Századok (folyóirat)|Századok]],'' 1867. 167–176.

* [[R. Várkonyi Ágnes]]: ''Vak Bottyán.'' Budapest, 1951.

*R. Várkonyi Ágnes: ''Így élt Vak Bottyán.'' Budapest, 1975.