„Guraró” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
3. sor:
| magyar név= Guraró
| kép= Gurarobmica.jpg
| képaláírás= A Szent Piroska
| történelmi régió= Erdély
| fejlesztési régió = Közép-romániai fejlesztési régió
37. sor:
[[Kereszténysziget]] határára települt román falu, első említése [[1476]]-ból maradt fenn, akkor még német néven, mint ''Awendorff villa Wlachicalis.'' A hagyomány szerint eredetileg [[szórt település]] volt és házai a mai faluközpontot övező dombokon helyezkedtek el. [[Nagyszeben]] város birtoka volt, lakói a [[comes Saxonum|szebeni királybírónak]] tartoztak szolgáltatásokkal. Egy [[1558]]-ból fennmaradt német nyelvű feljegyzés megemlékezett az abban az évben épült „Schwarzer Kloster”-ről, amely valószínűleg [[Ortodox kereszténység|ortodox]] kolostor volt, mivel a [[Erdélyi szászok|szászok]] ekkor már [[Evangélikus kereszténység|evangélikus hitre]] tértek.<ref>Adrian Andrei Rusu: ''Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș.'' Cluj-Napoca, 2000</ref>
A [[18. század|18]]–[[19. század]]ban részt vett a [[transzhumáló pásztorkodás]] konjunktúrájában, amellett jelentős volt gyümölcstermesztése is. [[1785]]-ben 381 román és 18 sátoros cigány család, [[1811]]-ben 382 [[ortodox kereszténység|ortodox]] és 28 [[keleti katolikus egyházak|
Patakjain sok lisztelő, [[kallómalom|kallózó]], fűrész- és olajmalom őrölt. Erdély egyik kallózó központja volt. [[erdélyi szászok|Szász]] alapítású fonógyára a [[19. század]] második felétől a [[20. század]] közepéig működött. [[1892]]-ben kapott engedélyt [[hetivásár]] tartására, bár nem hivatalosan már korábban is rendeztek itt vásárokat.
48. sor:
==Lakossága==
[[1850]]-ben 2338 lakosából 2083 volt román és 244 cigány nemzetiségű; 1909 ortodox és 418
[[1900]]-ban lakói közül 100-150 személy [[Románia|Romániában]] tartózkodott. Teljesebb képet ad a helyi lelkész, Ioachim Muntean felmérése [[1894]]-ből. Eszerint 2880 lakosából a többségi románságon kívül 148 volt a [[beás cigányok|beás]] és 46 a kovács cigány, de néhány szász is lakta. 2714-en helyben, a többiek a szomszédos falvakban születtek. Felekezeti szempontból 2514-en tartoztak az ortodox, 343-an pedig a
[[2002]]-ben 3621 lakója volt, közülük 3616 román nemzetiségű; 3472 ortodox, 103 adventista és 36 baptista vallású.<ref>[http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=3&id=2273 Romániai népszámlálási adatok 2002]</ref>
==Látnivalók==
* A Boldog Piroska [[román
* A jóval nagyobb Szent Mihály és Gábriel arkangyalok [[román ortodox egyház|ortodox]] templom [[1886]]–[[1887|87]]-ben, Joseph Neugebauer tervei szerint épült.
* [[Kallómalom]] a [[19. század]]ból.
| |||