„Pun háborúk” változatai közötti eltérés

A '''pun háborúk''' az egymással vetélkedő két hatalmas ókori állam, [[Római Köztársaság|Róma]] és [[Karthágó]] között a [[Földközi-tenger]] nyugati részének uralmáért és új területek szerzéséért vívott három háború. A pun háborúk eredményeként vált [[Római Köztársaság|Róma]] a [[Földközi-tenger]] medencéjének urává.

 

{{Bővebben|Első pun háború}}

Az '''első pun háború''' a gazdag [[Szicília]] birtoklásáért folyt, amelynek nagy része a [[i. e. 3. század|Kr. e. 3. század]] 70-es éveiben [[Karthágó]] fennhatósága alá került.

A háború [[i. e. 264|Kr. e. 264]]-ben kezdődött. A rómaiak sikeres hadműveleteket folytattak a szárazföldön és elfoglalták a [[szicília]]i [[Messina|Messana]] városát ([[i. e. 264|Kr. e. 264]]), majd szövetségre léptek [[Siracusa|Siracusával]] és [[i. e. 262|Kr. e. 262]]-ben birtokukba vették [[Karthágó]] [[szicília]]i birtokainak jelentős részét. [[Karthágó]] tengeri fölényének ellensúlyozására a rómaiak létrehozták hajóhadukat, amely fényes győzelmet aratott [[Mylae-i csata|Mylaenál]] ([[Kr. e. 260]]) és [[Ecnomus foki csata|Economosnál]] ([[Kr. e. 256]]). A rómaiak partra szálltak Észak-Afrikában, de [[Kr. e. 255]]-ben a karthágói zsoldossereg megsemmisítő csapást mért rájuk. Ezzel a hadműveletek ismét Szicíliába tevődnek át. A rómaiak sikerei végül békekötésre kényszerítették [[Karthágó]]t ([[i. e. 241|Kr. e. 241]]), amely értelmében [[Római Köztársaság|Róma]] megkapta [[Szicília|Szicíliát]] [[Siracusa]] és környékének kivételével, és a karthágóiak nagy összegű hadisarc fizetését vállalták. A vereség hatására a zsoldosok felkelést robbantottak ki [[Karthágó]]ban, amit [[Római Köztársaság|Róma]] újabb területek elfoglalására használt fel ([[Szardínia (Olaszország)|Szardínia]] és [[Korzika]]). Ez tovább növelte a feszültséget a két állam között.

 

{{Bővebben|Második pun háború}}

A '''második pun háború'''t [[Karthágó]]nak az a törekvése váltotta ki, hogy helyreállítsa az [[első pun háború]]ban megrendült hatalmi helyzetét.

Hannibál [[i. e. 218|Kr. e. 218]]-ban {{szám|100000|főnyi}} seregével és 37 harci elefántjával [[Hispánia|Hispániából]] a [[Pireneusok]]on és az [[Alpok]]on át [[Itália|Itáliába]] vonult. A római sereg visszavonulásra kényszerült, majd súlyos vereséget szenvedtett [[Trebiai csata|Trebiánál]] ([[Kr. e. 218]]) és a [[Trasimenus-tavi csata|Trasimenus-tónál]] ([[i. e. 217|Kr. e. 217]]). A diktátorrá megválasztott [[Quintus Fabius Maximus Verrucosus]] a súlyos helyzetben az ellenfél erőinek meggyengítése érdekében halogató taktikát javasolt. Azonban az összecsapás hívei új ütközetet erőszakoltak ki: [[Kr. e. 216]]-ban [[Cannaei csata|Cannaenál]] a római hadsereg igen súlyos vereséget szenvedett. Hannibál előtt megnyílt az út [[Róma]] felé, de a város ostromáról lemondott. Időközben [[Karthágó]] oldalán hadba lépett [[Siracusa]] és [[Makedónia]] is, de a római sereg hadműveletei meggátolták aktív részvételüket. Az újjászervezett római hadsereg [[Publius Cornelius Scipio Africanus|Scipio]] parancsnoksága alatt sikeres hadműveleteket folytatott [[Hispánia|Hispániában]] és [[i. e. 209|Kr. e. 209]]-ben elfoglalta a karthágóiak katonai szempontból egyik legfontosabb városát, [[Új-Karthágó]]t. Ezzel egy időben a rómaiak eredményes hadműveleteket fejtettek ki [[Itália|Itáliában]] is. Az utánpótlási lehetőségektől megfosztott Hannibál segítségére sietett öccse, [[Hasdrubal]], azonban seregét a [[Metaurusi csata|Metaurus]] folyónál a rómaiak szétverték ([[i. e. 207|Kr. e. 207]]). A sikerek lehetőséget teremtettek arra, hogy [[Publius Cornelius Scipio Africanus|Scipio]] serege partra szálljon Észak-Afrikában, [[Karthágó]] közelében. A karthágói tanács ekkor visszarendelte Hannibált [[Itália|Itáliából]]. [[i. e. 202|Kr. e. 202]]-ben az észak-afrikai [[Zamai csata|Zamánál]] lefolyt csatában Hannibál serege súlyos vereséget szenvedett. [[i. e. 201|Kr. e. 201]]-ben [[Karthágó]] megalázó békét volt kénytelen kötni [[Római Köztársaság|Rómával]]: elvesztette tengerentúli birtokait (Hispánia), nem viselhetett háborút Észak-Afrikában a római senatus beleegyezése nélkül, hatalmas hadisarc fizetésére kötelezték, a hadiflottát ki kellett szolgáltatnia a rómaiaknak.

 

{{Bővebben|Harmadik pun háború}}

A '''harmadik pun háború'''t [[Római Köztársaság|Róma]] indította meg, amely féltékenyen szemlélte [[Karthágó]]nak a békés időszakban elért gazdasági megújulását.