„Kerékpármegosztó rendszer” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Közbringarendszerek Magyarországon: A forrás (hivatalos weblap) szerint csak 180 kerékpár van a rendszerben, ha van naprakészebb adatod, kérlek forrásold is! |
a Index.hu linkelése, HTTPS protokollcsere (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
1. sor:
[[Fájl:Budapest citybikes, fall 2014.JPG|thumb|A [[
A '''kerékpármegosztó rendszer''' (hétköznapi nevén '''közbringarendszer''', szaknyelven '''kerékpáros közösségi közlekedési rendszer''', KKKR) egy közösségi [[
== Jellemzői ==
=== Általános jellemzők ===
A közbringarendszerek kialakítását jellemzően nagyvárosok közlekedésének javítására kezdeményezik (például [[Budapest
A célja általában a környezetkímélő közlekedési módok iránti kereslet növelése, ami a városi tér élhetőbbé válásához vezethet, illetve alternatívaként szolgálhatnak a motorizált közlekedési eszközökre. A közbringarendszerek lehetőséget adnak a kerékpárral nem rendelkezőknek is, hogy kipróbálhassák ezt a közlekedési módot, akár más módokkal, például [[
=== Műszaki megvalósítás ===
==== Dokkolóállomások ====
A kerékpárok a rendszer lefedettségi területén belül gyűjtőállomásokon várakoznak, bérlésükre is itt van lehetőség. Egyes közbringarendszerek esetén a gyűjtőállomásokat olyan terminállal látják el, ahol összetettebb műveletek, például jegy- és bérletvásárlás is lehetséges.
==== Kerékpárok ====
16. sor:
==== Informatikai háttér ====
A kölcsönzés menetét felügyelő informatikai rendszer megvalósítása az összetettségét tekintve igen sokféle lehet. Egyes közbringarendszerek járművei fedélzeti számítógéppel vannak ellátva, illetve a kerékpárok általában GPS nyomkövetést lehetővé tevő eszközökkel is fel vannak szerelve. A gyűjtőállomásokon gyakran olyan terminálokat helyeznek el, melyek lehetővé teszik a kölcsönzést, jegyvásárlást, stb. A rendszerek továbbá olyan összetett elemekkel is rendelkezhetnek, mint vészleadási funkciók, mobiltelefonos kölcsönzés, illetve az állomások foglaltságának ellenőrzésére és más feladatokra készített [[okostelefon-alkalmazás]], stb.<ref name=":3">{{Cite web|url=
=== Kölcsönzési módok ===
A kölcsönzés az adott hálózat rendeltetésétől függően sokféle lehet. A városi közbringarendszerek jellemzően olyan rendszert üzemeltetnek, ahol egy hozzáférési díj és egy használati díj fizetendő. A hozzáférési díj néhány napra érvényes jegyek illetve hosszú távra kiváltott bérletek formájában fizethető. Egyes esetekben a tömegközlekedési bérlettel rendelkezők kedvezményt kapnak, ugyanis a közbringarendszerek a tömegközlekedés kiegészítői. Más városokban előfordul, hogy a közbringarendszer ingyenes, csak regisztrációhoz kötött. Ilyen volt a Koppenhágai.<ref>{{Cite web|url=http://www.origo.hu/gazdasag/20160325-koppenhaga-bycyklen-teszt-kozbringa-kozbicikli-bubi-osszehasonlitas.html|title=Bubi vs. Bycyklen: mint sajtreszelővel lábat mosni|accessdate=2016-03-31|last=Origo|work=http://www.origo.hu/}}</ref>
Más rendszerek, például a vállalatokhoz, egyetemekhez tartozók bérlése ettől eltérhet. Az ilyen rendszerek felhasználói körét jellemzően a cég dolgozóira illetve az intézmény hallgatóira szűkítik. A szállásadókhoz, hotelekhez tartozó kerékpármegosztó rendszerek kölcsönzése a turisztikai célú kerékpárkölcsönzés menetéhez hasonló.
== Története ==
[[Fájl:Vélib (5430494018).jpg|thumb|Európa legnagyobb kerékpármegosztó rendszere a francia Vélib' [[Párizs
Az első kerékpármegosztó rendszer 1965-ben jött létre,<ref name="Readers Digest Deutschland">{{cite journal |title=Runde Sache |journal=Readers Digest Deutschland|date=June 2011 |volume=06/11 |pages=74–75 |language=német}}</ref> de széles körű elterjedése a 2000-es években [[Európa|Európában]] volt jellemző. Ez részben az informatikai és technológiai fejlődés eredménye, de az ilyen rendszerek elterjedésében nagy szerepe van az élhetőbb lakókörnyezet és így a fenntartható fejlődéssel összhangban álló és környezetkímélőbb közlekedési módok iránti igénynek is. 2014-re a világ 50 országának 712 városában működtek már közbringarendszerek.<ref name=Systems062014>{{cite web|url=http://transweb.sjsu.edu/PDFs/research/1131-public-bikesharing-business-models-trends-impacts.pdf|title= Public Bikesharing in North America During a Period of Rapid Expansion: Understanding Business Models, Industry Trends and User Impacts|publisher=Mineta Transportation Institute (MTI) |author=Susan A. Shaheen|date=October 2015|accessdate=2014-11-05|display-authors=etal}} pp. 5</ref><ref name=Economist2015>{{cite news|url=http://www.economist.com/news/international/21663219-cities-are-starting-put-pedestrians-and-cyclists-motorists-makes-them?frsc=dg%7Cc|title=Urban planning - Streetwise|work=[[The Economist]]|location=[[Gurgaon]], India|date=2015-09-05|accessdate=2015-09-04}}</ref>
Később Európán kívül is sok városban alakítottak ki közbringarendszert. Sőt, 2011-re a világ két legnagyobb ilyen hálózatát a [[
== Közbringarendszerek Magyarországon ==
|