„Rorschach-teszt” változatai közötti eltérés

 

== Leírás ==

 

A teszt tíz táblából áll, melyeken tintafoltok láthatóak. Öt táblán fekete, két táblán fekete és piros foltok vannak, három tábla többszínű. A táblák az egész világra kiterjedően egységesek, így biztosítható a tesztek eredményeinek összehasonlíthatósága bármely, ugyanezt a vizsgálatot alkalmazó eljárás között.

A vizsgált személy jellegzetes aggodalma, hogy „rossz” választ ad. Ilyen nem létezik, minden válasz értékes és hasznosítható, nincsenek előre kiválasztott, jónak tekintett válaszok, nincs semmi közvetlen elvárás. Annak is elhanyagolható a valószínűsége, hogy a teszt alanya összeállítson egy általa valami okból mutatni kívánt, hamis személyiségképet egyértelműen azonosíthatóvá tevő válaszsorozatot. A teszt felvevője a válaszok különféle jellemzőit egy bonyolult, sok tapasztalatot kívánó módszerrel összegzi, és a beszélgetés során leszűrt megfigyelésekkel egyesítve készíti el írásos véleményét. <!--A vizsgálat a vizsgált személy különféle személyiségjegyeit, azok egymáshoz viszonyított súlyát térképezi fel itt biztosan nem árt egy kis pontosítás --> A teszt eredménye nem „ítélet”, hanem egy vázlatos személyiségrajz, amelynek az érvényességét és pontosságát a szakember más módszerekkel is ellenőrzi.

 

 

== Értékelés ==

== A közzététel etikai aggályai ==

 

 

Az [[American Psychological Association]] (APA) etikai szabályai „azoknak az egyéneknek és csoportoknak a jóléte és védelme érdekében, akikkel a pszichológusok dolgoznak”, megköveteli, hogy a pszichológusok „megfelelő erőfeszítéseket tegyenek a tesztanyagok integritása és biztonsága védelmében”.<ref>{{cite web|url=http://www.apa.org/ethics/code2002.html#9_11|title=Ethical Principles of Psychologists and Code of Conduct|date=2003-06-01|accessdate=2009-06-23|publisher=[[American Psychological Association]]}}</ref> A [[British Psychological Society]] hasonló aggályokat fogalmazott meg, és a „tesztanyagok képzetlen személyek számára való elérhetővé tételét” visszaélésnek tekinti, ami „a kliensek részére ártalmas lehet”.<ref name='BPS2007'>{{cite web|url=http://www.bps.org.uk/downloadfile.cfm?file_uuid=A83A1E6C-1143-DFD0-7E62-15AB90E2714A&ext=pdf |title=Statement on the Conduct of Psychologists providing Expert Psychometric Evidence to Courts and Lawyers |accessdate=2009-06-23 |date=2007-10-15 |publisher=The British Psychological Society }}</ref> Az APA továbbá kijelenti, hogy a tesztanyagok terjesztése „határozottan ártalmas hatásnak teszi ki az embereket”, mivel „csak véges számú standardizált pszichológiai teszt létezik egy-egy adott célra”<ref>American Psychological Association, ''Statement on the Disclosure of Test Data'', 1996.</ref> (például az [[öngyilkosság]]ra való hajlam megállapítására<ref>Exner, J.E., & Wylie, J. (1977). Some Rorschach data concerning suicide. ''Journal of Personality Assessment'', 41(4), 339–348.</ref><ref>Viglione, D. (1999). A review of recent research addressing the utility of the Rorschach. ''Psychological Assessment'', 11 (3), 251–265.</ref><ref>Fowler, J. C., Piers, C., Hilsenroth, M. J., Holdwick, D. J., & Padawer, J. R. The Rorschach suicide constellation: Assessing various degrees of lethality. ''Journal of Personality Assessment'', 76 (2), 333–351.</ref>). Az ''Ethics in psychology'' c. könyv leszögezi, hogy egyes vélemények szerint egy pszichológus számára „Rorschach tábláinak nyomtatása és terjesztése a gyakoribb válaszokkal súlyosan etikátlan tett”, és „megkérdőjelezi az illető szakmai ítélőképességét”.<ref>{{cite book|title=Ethics in psychology|pages=159–160|last1=Koocher|first1=Gerald P.|last2=Keith-Spielgel|first2=Patricia|isbn=9780195092011|year=1998|publisher=Oxford University Press|location=New York}}</ref>