„Seuso-kincs” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Index.hu linkelése, HTTPS protokollcsere (WP:BÜ), apróbb javítások |
|||
6. sor:
Magyar fordítása: <blockquote>''Maradjanak meg számodra ezek az edények, Seuso, évszázadokon át, hogy utódaidnak is méltóképp hasznára váljanak.'' </blockquote>
A kincs művészi és anyagi értékét tekintve is, a ma ismert és fennmaradt, ezüstből készített ötvösművészeti tárgyak között a legértékesebbnek számít a késő római császárkorból.<ref>[http://hvg.hu/kultura/20170712_Baan_hetek_ota_itthon_van_a_Seusokincs_a_TEK_hozta_haza Baán: Hetek óta itthon van a Seuso-kincs, a TEK hozta haza], hvg.hu</ref><ref>[http://genianet.com/content/Visy_Zsolt_%28szerk%29_A_Seuso_kincs_The_Sevso_Treasure.html Visy Zsolt, Mráv Zsolt (szerk.): A Seuso-kincs és Pannonia The Sevso Treasure And Pannonia], genianet.com</ref> A tizennégy ismert darab összsúlya kb. 68,5
A leletek többsége [[mitológia]]i alakok és történetek ([[Akhilleusz]], [[Meleagrosz (királyfi)|Meleagrosz]], [[Hippolütosz (Thészeusz fia)|Hippolütosz]]) [[dombormű]]ves ábrázolásaival díszített edény. A kincs legjellegzetesebb darabja a vadásztál, amelynek a domborművén lakomázó rómaiak előtt az asztalon hal van feltálalva, két rabszolga ételt és italt kínál nekik, más alakok vadászaton elejtett állatokat dolgoznak fel.<ref>[http://artmagazin.hu/content/_common/images/67/67-1-10.jpg Lakoma jelenet a Seuso-kincs vadásztáljának domborművén], artmagazin.hu</ref> A kincsek mérete, az ezüstedények díszítésének művészi kvalitása, egyedisége és a nemesfém mennyisége miatt is értéke felbecsülhetetlen.<ref>[http://www.academia.edu/7016286/A_Seuso-kincs_r%C3%A9g%C3%A9sz_szemmel_The_Seuso_Treasure_-_Through_the_Eyes_of_an_Archaeologist_-_In_Hungarian Mráv Zsolt: A Seuso-kincs régész szemmel ], academia.edu</ref>
35. sor:
[[File:HADRIANUS RIC II 1071-127266.jpg|bélyegkép|balra|[[Hadrianus római császár]] pénzérméje, akit 136-ban megbízták a két Pannonia kormányzásával, Felirat: L AELIVS CAESAR / TR POT COS II, a képmezőben PANNONIA S C<ref>[http://josamuzeum.hu/publikaciok/fernando_lopez_sanchez.pdf Római éremkibocsátás és a szarmata szövetségesek (68–175)], josamuzeum.hu</ref><ref>[http://www.academia.edu/3663178/Aelius_Caesar_Pannonia_perszonifik%C3%A1ci%C3%B3ja_%C3%A9s_a_hadrianusi_ut%C3%B3dl%C3%A1si_politika Juhász Lajos: Aelius Caesar Pannonia perszonifikációja és a hadrianusi utódlási politika], academia.edu</ref>]]
A római úthálózat az ''Itinerarium Antonini'' (a Római Birodalom fontosabb útjainak a jegyzéke) útikönyv<ref>[http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/4075.html Itineraria], mek.oszk.hu</ref> szerint [[Vajta (település)|Vajtától]] és [[Cece|Cecétől]] kissé keletre haladt [[Tác]] felé, majd útválasztással [[Gorsium]]on vagy a közel fekvő Herculián vezetett keresztül, amely északkelet felé fordulva Tárnokon keresztül érkezett [[Aquincum (történelmi település)|Aquincumba]]. Az egyik út [[Kapospula|Alsóhetény]]en, [[Ságvár]]on keresztül érte el a [[Balaton]]t, majd ezt kelet felől megkerülve áthaladt Szabadbattyán körzetén, és a [[Vértes (hegység)|Vértes]] és a [[Bakony]] között, [[Mór (település)|Mór]], [[Oroszlány]] felé tartott, [[Kocs]] és [[Mocsa]] térségében érte el a [[brigetio]]i légióstábort.<ref name="Tóth Endre: Római utak Pannoniában">[http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2012/12/2004_1_toth.pdf Tóth Endre: Római utak Pannoniában], okorportal.hu</ref>
A régészek és szakemberek egyik feltételezése szerint az akkor még nagyobb kiterjedésű, partjain ingoványos, ''Lacus Pelso'' (mai nevén [[Balaton]])<ref>[https://www.icomos.org/quebec2008/cd/toindex/80_pdf/80-rebF-292.pdf The Lacus Pelso in the Roman Age The Lake Balaton and the Hydrography of the Balaton-Highland], icomos.org</ref> mentén élt a mai [[Polgárdi]] szőlőhegyén Seuso (SEVSO<ref>[
A [[3. század]]ban a külső fenyegetettség és a birodalom belső megosztottsága miatt a határvédelem meggyengült. A támadások miatt [[356]]-ban már olyan feszült helyzet alakult ki, ami [[II. Constantius római császár]]t arra késztette, hogy a következő évben Pannoniába utazzon. Később egy [[barbaricum]]i építkezés robbantotta ki a 374—375 évek eseményeit, az utolsó komolyabb válságot a pannoniai Dunánál.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BACS_cumania_01/?query=pann%C3%B3nia%20valeria&pg=99&layout=s Mócsy András: A római-barbár szomszédság utolsó évszázada hazánk területén], library.hungaricana.hu</ref> A mai [[Göd]] határában egy erőd építésekor Pannonia Valeria provincia új katonai parancsnoka egy tárgyalás közben meggyilkoltatta Gabiniust a kvádok királyát.<ref>[http://www.ng.hu/Civilizacio/2007/08/A_godi_fantomerod_lett_Roma_csaszaranak_vegzete A gödi fantomerőd lett Róma császárának végzete],
118. sor:
1994-ben Marlia Mundell Mango és Anna Bennett angol művészettörténész, régész-restaurátor publikálta a leletet alkotó tárgyakat, amely azóta is alapvető közlésnek számít a kincsleletet értékelő és értelmező összefoglaló tudományos munkák között.
Miután Magyarország (az igényét szintén beterjesztő Horvátországgal együtt) a pert elvesztette, Lord Northampton 2006 októberében bejelentette eladási szándékát,<ref>[http://news.bbc.co.uk/2/hi/uk/6061970.stm Disputed Roman treasure on show], bbc.co.uk</ref> így kívánva fedezni egyéb kiadásait.<ref>[
nytimes.com</ref> Az angol Múzeumi Szövetség régészei azonban kijelentették, hogy a kétes hírű kincs kiállítása vétene az etikai szabályok ellen.<ref>[http://timesonline.typepad.com/dons_life/2006/10/a_glimpse_of_th.html A glimpse of the Sevso Treasure], timesonline.typepad.com</ref><ref>[https://www.abebooks.co.uk/Bonhams-2006-Sevso-Treasure-Roman-Silver/21980370623/bd#&gid=1&pid=1 Bonhams 2006 The Sevso Treasure (Roman Silver) A Private Exhibition, Date – October 2006], abebooks.co.uk</ref>
Eközben [[Zelnik István]], az Aranymúzeumáról híres milliárdos műgyűjtő, aki a [[Szőcs Géza (költő)|Szőcs Géza]] vezette kulturális államtitkársággal egyetértésben kezdett tárgyalásokat a birtokosokkal, bejelentette, hogy adásvételi szerződést kötött a legális műkincspiacon eladhatatlanná vált Seuso-kincs Magyarországra hozatala céljából.<ref>[http://nepszava.hu/cikk/1037731-egy-tortenet-szomoru-vege Egy történet szomorú vége],
nepszava.hu</ref> Azonban a magyar kormány később azt nyilatkozta, hogy mivel a híres késő római ezüstkincs jog szerint a magyar állam tulajdona, bármilyen vásárlási konstrukció az orgazdaság pártolását jelentené.<ref>[
[[2006]]-ban már az [[angolok]]nak sem kellett az ezüst étkészlet.<ref>[http://nava.hu/id/243216/ A Seuso-kincsek eredetének bizonyítékai], nava.hu</ref><ref>[https://www.theguardian.com/uk/2006/oct/17/arts.artsnews Not for sale yet - the 'cursed' 14 pieces of silver worth £100m], theguardian.com</ref><ref>[http://www.origo.hu/itthon/20061103ujcsorte.html Segítőkész britek szálltak be a Seuso-ügybe], origo.hu</ref>
139. sor:
Amikor az [[Magyar Nemzeti Bank|MNB]] 2014. január 16-án meghirdette »[[Értéktár program|Értéktár]]« elnevezésű programját, ekkor a [[Magyar Régész Szövetség]] azt javasolta, hogy a magyar állam megfelelő peren kívüli megállapodással rendezze a Seuso-kincs státuszát, és fenntartva álláspontját a lelet magyarországi eredetéről, szerezze azt vissza, mert ebben az esetben az összes természettudományos vizsgálatot el lehetne végezni és akkor publikálható módon lehetne bizonyítani a tárgyak eredetét.<ref>[http://www.budaorsiinfo.hu/blog/2014/02/06/a-seuso-kincsek-visszaszerzeset-javasolja-a-magyar-regesz-szovetseg-a-jegybanknak/ A Seuso-kincsek visszaszerzését javasolja a Magyar Régész Szövetség a jegybanknak], budaorsiinfo.hu</ref> Az »Értéktár« program felelőse, Gerhardt Ferenc azonban kijelentette, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárás miatt nem kívánják visszavásárolni a Seuso-kincset.<ref>[https://mno.hu/grund/heti-valasz-az-mnb-nem-akarja-a-seuso-kincseket-1209485 Heti Válasz: Az MNB nem akarja a Seuso-kincseket], mno.hu</ref>
Ennek ellenére a kincslelet első hét darabja 2014 márciusában visszakerült Magyarországra, majd a [[székesfehérvár]]i Szent István Király Múzeumban ki is állították a műkincseket.<ref name="Sevso Treasure"/><ref>[http://szikm.hu/?s=seuso Szent István Király Múzeum], szikm.hu</ref><ref>[http://hvg.hu/kultura/20140326_Orban_Magyarorszag_visszaszerezte_a_Seuso#rss Magyarország visszaszerezte a Seuso-kincset]</ref><ref>[http://www.szekesfehervar.hu/news/details/id/30851 Ingyenes látogatási lehetőséggel zárul hétvégén a Seuso-kiállítás], szekesfehervar.hu</ref> A lelet visszahozatalával kapcsolatos ügy részleteit nemzetbiztonsági okok miatt pedig 30 évre titkosították.<ref>[
[[File:Meleagrosz-tál.jpg|Meleagrosz-tál|balra|bélyegkép|A Meleagros-tál talán Seuso nászajándéka volt, [[Meleagrosz]]t a kalüdóni vadkan megölőjét általában szakálltalan ifjúként, rendszerint meztelenül vagy csak vállára vetett könnyű köpennyel ábrázolták<ref>[http://antik.szepmuveszeti.hu/hyperion/lexikon.php?id=440 Meleagrosz], antik.szepmuveszeti.hu</ref><ref>[http://real.mtak.hu/46121/ Gesztelyi Tamás: A Seuso-kincs Meleagros-táljának képprogramja], real.mtak.hu</ref>]]
A magyar állam a kincsek őrzési jogáért<ref>{{cite web|url=http://www.portfolio.hu/vallalatok/mutargy/mit_kell_tudni_a_kalandos_tortenetu_seuso-kincsekrol.5.197322.html|title=Mit kell tudni a kalandos történetű Seuso-kincsekről?|publisher=portfolio.hu|date=2014-04-02|accessdate=2014-04-02}}</ref> 15 millió [[euró]]t (kb. 4,5 milliárd forintot) fizetett. Ez egyfelől a lelet feléért másfélszer magasabb a néhány évvel korábban felmerült - a teljes meglévő készletért kért - árnál, másfelől jóval kisebb, mint az az összeg (40 millió font, 2014-es áron max. 16 milliárd forint), amennyi a teljes leletegyüttes kikiáltási ára volt 1990-ben, a [[New York]]-i Sotheby’s aukciós ház árverésén, ahol először bukkantak fel a műkincsek.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/itthon/20140326-orban-viktor-rendkivuli-sajtotajekoztatora-keszul.html|title=Hazakerült a Seuso-kincs|publisher=[[Origo.hu|Origo]]|date=2014-3-26|accessdate=2014-3-27}}</ref><ref>[http://www.magyarhirlap.hu/magyarorszagon-a-seuso-kincsek Magyarországon a Seuso-kincsek] Magyar Hírlap, 2014. március 26.</ref>
166. sor:
[[Kép:Queuing for Seuso (2).jpg|jobbra|bélyegkép|200px|A Seuso-kincs megtekintésére várakozó érdeklődők az [[Országház]] előtt 2017. július 17-én ]]
[[Kép:HEC.SEUSO.png|jobbra|bélyegkép|200px|A krisztogram ('''☧''') után kezdődik az ezüstbe vésett latin nyelvű körfelirat ''HEC SEVSO TIBI DVRENT PER SAECVLA MVLTA POSTERIS VT PROSINT VASCVLA DIGNA TVIS'' a vadásztálon]]
# Vadász- vagy Seuso-tál (ezüst, aranyozott és niellós díszítéssel), szélessége 70,5
# Meleagros-tál (ezüst, vésett és domborműves díszítéssel), szélessége 69,4
# Achilles-tál (ezüst, vésett és domborműves díszítéssel), szélessége 72
# Geometrikus tál (ezüst, niellós díszítéssel), szélessége 64,2
# Amfora (ezüstből készült dugóval), magassága 38,5
# Dionüszikus jelenetekkel díszített kancsó (domborműves aranyozott ezüst), magassága 43,5
# Cirkuszi állatjelenetes fedeles kancsó (aranyozott ezüst, niellós díszítéssel), magassága 51
# Hyppolitus készlet vödör A, magassága 22,7
# Hyppolitus készlet vödör B, magassága 22,9
# Hyppolitus készlet kancsó (fedéllel, domborműves aranyozott ezüst), magassága 57,3
# Geometrikus kancsó A, magassága 52,8
# Geometrikus kancsó B, magassága 55
# Kézmosó medence, szélessége, 45,2–46,8
# Illatszertartó szelence nyitható kúpos fedéllel (domborműves ezüst), magassága 32
# Rézüst, magassága 32,5
A leletek közül a legtöbb fontos információt hordozó, a legjelentősebb, a nagyméretű, 70 centiméter átmérőjű, csaknem {{szám|9|kg}} súlyú vadásztál, amelyen körben a következő latin felirat olvasható: ''H(a)ec Sevso tibi durent per saecula multa Posteris ut prosint vascula digna tuis''.<ref>[http://edh-www.adw.uni-heidelberg.de/edh/inschrift/HD051910&lang=de Epigraphische Text-Datenbank: Detailansicht], edh-www.adw.uni-heidelberg.de</ref> A szövegnek több magyar fordítása is született: „''Századokig, Seuso, néked tartson e néhány érdemes fémtál, szolgálja utódaidat is.''”<ref>{{cite journal |url=http://www.historia.hu/archivum/2002/020910hajdu.htm |title=Egy kincs nyomában |author=Hajdú Éva |work=historia.hu |publisher= [[História (folyóirat)|História]] folyóirat |archiveurl= https://web.archive.org/web/20080517021946/http://www.historia.hu/archivum/2002/020910hajdu.htm |archivedate= 2008-05-17}}</ref> vagy: „''Maradjanak meg neked sok évszázadon át ezek az edények, Seuso, és utódaidnak is méltón a hasznára váljanak.''”,<ref name="szepmuveszeti.hu"/> illetve: „''Szolgáljon sok századon át, Seuso, ez a készlet, s használják hosszan büszke utódaid is!''” (Kőrizs Imre fordítása)<ref>[https://www.posta.hu/filateliai/hirek/seuso_kincsek_hazahozatala Magyar Posta Zrt. - Seuso-kincsek hazahozatala], posta.hu</ref> Az írást [[ezüst-szulfid]]dal mélyen belemaratták a dombormű körszegélyébe.<ref>[https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/00-03/00-03.pdf A Seuso-kincs és Pannonia, História 2000-03], tankonyvtar.hu</ref>
227. sor:
* Dézsy Zoltán: [http://www.indavideo.hu/video/Seuso-kincsek_rejtelye A Seuso-kincsek rejtélye] című 1994-es dokumentumfilmje
* A brit Time Team [http://www.channel4.com/history/microsites/T/timeteam/2008/treasure/index.html műsora a Seuso kincsről] (2008)
* [
* [http://www.termeszetvilaga.hu/tv9702/seuso.html Nagy Mihály: A Seuso-kincs], Természet Világa 1997. évi 2. szám
* [http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=20036 Cikk a Seuso-kincs eredetéről], mult-kor.hu (2008. III. 13.)
|