„Óbuda (városrész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.222.84 (vita) szerkesztéséről Fekist szerkesztésére |
Átalakítottam a lapot, hogy az Ősbuda-elmélet elkülönítve, és ne a törzsszövegben legyen benne. Kiegészítettem hivatkozással is, remélem megfelelőnek találják a szerkesztők. |
||
33. sor:
A rómaiak a mai [[Dunántúl]] területén kialakított Alsó-[[Pannonia (provincia)|Pannonia]] tartományuk északkeleti központját, [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]]ot e térségben alakították ki. A katonai tábort Óbuda területén létesítették, míg a kapcsolódó polgári város ettől északra, [[Aquincum (városrész)|Aquincum városrész]] területén volt. A katonai [[amfiteátrum]]ot a [[honfoglalás]] után valószínűleg [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] vezértársa, [[Kurszán fejedelem|Kurszán]] használta.
A török uralom megszűnése utáni újratelepülés során a település számos barokk épülettel gazdagodott. Ekkor alakult ki a keskeny, kanyargós utcákból álló településszerkezet.
Az [[1873]]-ig önálló Óbuda 1872-ig [[mezőváros]] volt, akkor az 1871-es községi törvény szabályai szerint [[rendezett tanácsú város]]sá alakult. [[1872]]-ben a Budapestről szóló törvény egyesítette [[Buda (történelmi település)|Budát]], [[Pest (történelmi település)|Pest]]et és Óbudát. A mai városrész határai nagyjából a beltelkek 19. század végi határait követik.
== Ősbuda? ==
Az Árpád-kori Budának a mai Óbudával való azonosítása azonban egyesek szerint nem bizonyított. Az elmélet követői szerint valahol a Pilisben található az igazi Óbuda, amelyet Ősbudának szoktak nevezni, megkülönböztetendő a mai Óbudától. <ref>[http://www.academia.edu/9578170/%C3%93bud%C3%A1t%C3%B3l_%C5%90sbud%C3%A1ig_._Egy_m%C3%ADtosz_historiogr%C3%A1fi%C3%A1ja Kanyó Ferenc: Óbudától Ősbudáig. Egy mítosz historiográfiája.]</ref> Régészek és történészek ezt az elképzelést nem tartják megalapozottnak.
== Műemlékek, múzeumok ==
| |||