„Hegyi gorilla” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs rá forrás.
30. sor:
A hímek tömege általában kétszerese a nőstényekének, eléri a 195&nbsp;kg-ot, a gorillák közül ez az alfaj a legnagyobb. A nőstények mindössze 100&nbsp;kg tömegűek.<ref name=Wood1983>{{cite book |author=Wood |title=The Guinness Book of Animal Facts and Feats |publisher=Sterling Publishing |year=1983 |isbn=978-0851122359}}</ref> A kifejlett hímek koponyája tetején és hátulján csontos kiemelkedés van, ettől fejük kúpos alakúnak tűnik. Ehhez a kiemelkedéshez tapadnak az erőteljes rágóizmok, melyek az alsó állkapocshoz csatlakoznak. A kifejlett nőstényeken is megtalálható a csontos kiemelkedés, de náluk kevésbé erőteljes.
 
A kifejlett hímeket ''ezüsthátúnak'' is hívják, mivel koruk előrehaladtával szürkés vagy ezüstös szőr fejlődik hátukon. Hátszőrzetük rövidebb, mint testük többi részén, karjukon viszont különösen hosszú. A hátsó lábukra állt hímek akár az 1,7&nbsp;m magasságot is elérhetik, karjuk fesztávja 2,3&nbsp;m, tömegük elérheti a 155&nbsp;kg-ot. A legmagasabb ezüsthátú gorilla 1,95 m magas volt (1938-ban lőtték le [[Észak-Kivu tartomány|Észak-Kivuban]]), a legnehezebb gorilla pedig 1,83 m magas és 267&nbsp;kg tömegű volt.<ref name=Wood1983/>
 
A hegyi gorilla alapvetően a talajszinten él, négy lábon jár. Gyümölcsökért képes azonban fára is mászni, ha a fa elbírja a súlyát, és rövid távon két lábon is képes járni. Mint az összes főemlősnek (kivéve az embert), a gorillának is hosszabb a karja mint a lába (15-20%-kal). Ujjízületeire támaszkodva jár (mint a [[csimpánz]], de nem úgy, mint a [[bonobó]] és az [[orangután]] fajok), súlyát begörbített ujjainak hátulja tartja és nem a tenyere.