„Ókori görög vallás” változatai közötti eltérés

 

A mítoszok nem képeznek lezárt világot, ahogyan a görög vallásnak sincsenek egyértelműen meghatározott tanai. A mítoszok az idővel alakultak, változtak. Isteneikkel a görögök nem alakítottak ki bensőséges kapcsolatot, tisztelték őket, lerótták nekik templomaikban az [[Áldozat (vallás)|áldozat]]okat, amikor elvárták kéréseik teljesítését. A leghíresebb áldozatok, az ún. [[hekatombé]]k voltak, amikor száz állatot áldoztak fel az istenek tiszteletére. De nemcsak állatokat, hanem növényeket, italokat is "áldoztak". A szertartásokat a templomokban vagy szentélyekben végezték. A templomok nagy részének nem volt állandó papsága, nem is a hívők gyülekezőhelyei voltak, hanem az istenek lakóhelyeinek tartották azokat, ezért nem is építettek túl nagy templomokat.{{refhely|Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon}} A templom központjában annak az istennek a szobra állt, akinek a tiszteletére a templomot építették.

 

A görög föld nem volt egységes, nem is alakult ki egységes papi testület. A [[vallás]] összefonódott a [[polisz|városállam]]mal. Minden városban voltak kiemelt tiszteletet élvező istenek (''pl.: [[Ókori Athén|Athén]]ban: [[Pallasz Athéné]]''). A szertartásokat a választott állami tisztviselők ([[arkhón]]ok), illetve az évenként választott papok végezték. A papságnak itt nem volt olyan nagy szerepe és tekintélye, sem vallási, sem pedig a politikai életben, mint az ókori Keleten.{{refhely|Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon}}