„Nádasdy Ferenc (érsek)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
23. sor:
}}
{{egyért2|az érsekről|Nádasdy Ferenc (egyértelműsítő lap)}}
Nádasdi és fogarasföldi gróf '''Nádasdy (Paulai) Ferenc''' ([[Bécs]], [[1785]]. [[március 3.]] – [[Kalocsa]], [[1851]]. [[július 22.]])
▲'''Nádasdy (Paulai) Ferenc''' ([[Bécs]], [[1785]]. [[március 3.]] – [[Kalocsa]], [[1851]]. [[július 22.]]) nádasdi gróf, Fogarasföld örökös ura, kalocsai érsek.
==Élete==
Nádasdy Mihály gróf főajtónálló és gróf Colloredo M. Teréz fia. Tanulmányait [[Tata|Tatán]], [[Komárom (Szlovákia)|Komáromban]] és Bécsben végezte; a teológiát 1802-től [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]]ban hallgatta. 1807. március 7-én fölszenteltetett; 1807. április 16-án [[drégelypalánk]]i plébános, majd kerületi alesperes, 1816. október 4-én esztergomi kanonok, 1817-ben szekszárdi címzetes apát, 1819-ben pesti központi papnevelő-intézeti kormányzó, 1820. október 6-án barsi főesperes és a királyi tábla főpapja, 1823. február 28-án váci megyés püspök, (1824. február 12-én történt a beiktatása), 1845 májusában kalocsai érsek lett. Már előbb, 1827-ben kineveztetett belső titkos tanácsosnak és 1837-ben a hétszemélyes ítélőtáblához közbírónak. A [[Leopold-rend]] nagy keresztjét kapta. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1838. szeptember 5-én sorozta igazgató tagjai közé. 1848-ban mint már három év óta kalocsai érsek, egyszersmind az ország legidősebb püspöke, főpap társainak tanácsából augusztus 1-re nemzeti zsinatot hirdetett ki. Emiatt 1849 elején bujdosnia kellett. A [[Szent István-rend]] középkeresztes vitéze volt. Alapítványai és ájtatos hagyományai 223 050 forintot tesznek ki.
| |||