Wikipédia

„Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Az Óbudai Zsinagóga felújítása: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 855 szerkesztés
typo
34. sor:
Így létrejött egy kongresszusi (neológ) és egy hagyományokhoz hű ortodox szabályzat – és vele együtt a zsidóság két irányzata. Később azok a hitközségek, amelyek mindkét szabályzattól elzárkóztak és korábbi szabályzatuk szerint működtek tovább, létre hozták az úgynevezett status quo szabályzatot, amelyet 1877-ben az államigazgatás is hivatalosan elfogadott. Ezeknek a hitközségeknek a központi szervezete 1927-ben alakult meg.
1877-re tehát az izraelita felekezeten belül három különálló irányzat létezett, de a jogalkotás továbbra is csak egy izraelita felekezetet ismert el, amely három különböző irányzatra, és azon belül sok száz önálló hitközségre, önálló jogi személyre tagolódott.
Ez az állapot állt fent a II.[[második világháborúigvilágháború]]ig. A [[holokauszt]] pusztítása után 1950-ben a kommunista államhatalom egységesítette az összes létező zsidó hitközséget és az irányzatokra való tekintet nélkül a különálló hitközségeket egy központi szervezetbe „egyházi mintára” egybeolvasztotta. A létrejött szervezet neve volt a MIOK (Magyar Izraeliták Országos Képviselete). Ennek az utódszervezeteként jött létre 1989-ben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ).
 
==Az EMIH megalakulása és működése==
40. sor:
''Név'': '''Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status quo Ante)''' /továbbiakban: EMIH/
''Bírósági bejegyzés'': 2004. május 24. A Pest Megyei Bíróság 12.pk.60.298/2004/2. számú határozatában jegyezte be.
Bejegyző határozat szerinti cél: „az 1877. március 29-i 7768/1887. V.K.M. rendelet alapján engedélyezett és újjáalakult „Statusquo»Statusquo Ante”Ante« elnevezésű izraelita hitközségek hitéleti tevékenységének megújítása”.
''Székhely'': Keren Or Központ, 1052 Károly krt. 20.
 
=== Az EMIH létrejötte ===
Az XXI[[21. század]] elejére a magyar zsidóság reneszánszában[[reneszánsz]]ában egyre erősebb igény mutatkozott egy olyan hitközség vagy érdekképviseleti szervezet létrejöttére, amely a hagyományos zsidó értékeket egyesíti a modern világgal, annak nyitottságával és dinamizmusával. Egy olyan szervezetre, amely a múlt tragédiát feldolgozva pozitív zsidó identitást tud mutatni tagjainak, korosztálytól, és a vallásgyakorlás mértékétől függetlenül.
Erre az igényre válaszul született meg 2004-ben, a magyarországi Chabad Lubavics nemzetközi zsidó mozgalom inspirációjára – és bábáskodása mellett – az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), amely szellemi elődjének a Status quo Ante irányzatot tekinti. Célja ennek az irányzatnak a felélesztése és a magyarországi zsidóság vallási fejlődésének előmozdítása. Célul tűzték ki, hogy azokat a zsidókat is bevonják a hitéletbe, akik eddig kevéssé, vagy egyáltalán nem voltak aktívak. Ehhez igyekeznek megteremteni azokat a feltételeket és kereteket, amik elengedhetetlenek a zsidó hagyományok gyakorlásához.
A hitközség alapító okirata szerint az EMIH „egy új, konzervatív értékek és ősi gyökerek után kutató fiatal nemzedék képviselője, amely a Statusquo irányzat megújításával, egyesíti az autentikus értékrendet és ortodox hagyományokat a nyitottsággal és dinamikus gondolkodással.”
59. sor:
 
==== Óbudai Zsinagóga ====
A magyar zsidóság egyik legrégebbi zsinagógája található Óbudán, amely azonban szinte teljesen az enyészeté lett a Holokausztholokauszt után. Az 1821-ben épült zsinagóga még működött pár évig a világháború után, de csakhamar elnéptelenedett és állami kézbe került.
A világi célokra használt, leromlott állapotú és díszeitől megfosztott épületet 2010-ben vette át az EMIH és a hívek adományából megkezdte a felújítását. 2010 szeptemberében újévi istentisztelettel nyitotta meg kapuit a zsinagóga, amelyben azóta pezsgő zsidó élet alakult ki, amely az EMIH közösségi életének központjává vált. A zsinagóga rabbija ''Köves Slomó''.
 
87. sor:
Megalakulásakor számos külföldi zsidó szervezet köszöntötte az EMIH-et.
 
Az Európai Zsidó Közösségek Tanácsa (ECJC) felkérte a Hitközséget a tanácsba való belépésre. A legjelentősebb Északészak-amerikai rabbi tanács, a Rabbinical Alliance of America, illetve Berl Lázár, Oroszország Főrabbija is elküldte gratuláló levelét. Jona Metzger, Izrael Állam askenáz főrabbija Magyarországon tett látogatásakor üdvözölte az új hitközséget.
 
A Hitközség rabbijai a hivatalos Izraeli Rabbinátus megbízásából, annak hazai képviseletét is ellátják, és az ortodox hitközség rabbiján kívül csak az ő rabbinikus határozataikat fogadja el az Izraeli Rabbinátus.
101. sor:
=== Oktatás ===
==== Bet Menáchem Oktatási Központ ====
A Bét Menachem Gyermekoktatási Központ a Belső-Erzsébetvárosban található. Itt működik az ''Erzsébetvárosi Bét Menáchem héber-magyarhéber–magyar két-tannyelvűkéttannyelvű általános iskola, óvoda és bölcsőde''.
 
Az intézmény 2012-ben nyerte el az akkreditációt, az országban egyedüliként folytat héber-magyarhéber–magyar két-tannyelvűkéttannyelvű oktatást már bölcsődés kortól kezdve. Az intézmény különlegessége az iskola előkészítő évfolyam, amely lehetővé teszi, hogy az óvodát befejező gyerekek maximális felkészültséggel kezdhessék meg iskolai tanulmányaikat. Az intézmény elődjét, a 12. kerületben működő Gán Menachem óvodát, 1996-ban alapította a Chabad Lubavics Alapítvány. Az intézményben a kezdetektől magyarul és héberül folyik az oktatás. Egyformán nagy hangsúlyt fektetnek a zsidó hagyományok ápolására és a magas színvonalú világi oktatásra. Oktatási arc poeticájukban ez áll: „Hisszük, hogy a minden gyermekben megtalálható tehetség fejlesztésével és ápolásával komoly eredményeket érhetünk el. A tárgyi tudás átadásán túl komoly erőfeszítéseket teszünk az erkölcsi értékek elültetésére, a megfelelő viselkedés-minták továbbadására, valamint a tanulási képességek fejlesztésére.” Az óvoda-iskola igazgatója Oberlander Batsheva rebbecen. Az oktatási programokért Glitzenstein Sámuel rabbi felel.<ref>http://tv2.hu/tenyek/video/heber-magyar-iskola-indul-tenyek-riport</ref><ref>www.zsidoiskola.hu</ref><ref>www.zsidoovoda.hu</ref>
 
==== Alef Ifjúsági Klub ====
A zsidó gyermekakadémiának is nevezett Alefkids célja, hogy a gyermekeket interaktív oktatási módszerek alkalmazásával hozza közelebb a hagyományokhoz, ismerteti meg velük az ünnepeket és vezeti be őket a héber nyelv alapjaiba. A 3 és 12 év közöttiek számára szervezett vasárnapi iskolában korosztályos bontásban vesznek részt a gyerekek kézműves foglalkozásokon, és dalokkal, játékokkal színesített programokon. A program vezetője Hurwitz Dvora Lea rebecen.
 
A zsidó vallás előírásai szerint a 12. életévüket betöltött lányok és a 13. életévüket betöltött fiúk felnőtté válnak, spirituális szempontból már nem gyerekek, maguk felelnek a saját tetteikért és kötelesek betartani a micvákat,. Az ő számukra szervezett Bár és bát micva klubban lehetőség nyílik arra, hogy életük e sorsfordító eseményéhez közeledő gyerekek hetente egy alkalommal találkozzanak, és a foglalkozásokat vezető rabbi vezetésével megismerkedjenek a zsidó vallás alapjaival. A gyerekek speciális projekteken keresztül nyernek betekintést a zsidó élet mindennapjaiba és lehetőségük nyílik rá, hogy aktívan részt vegyenek a közösség életében.<ref>https://www.facebook.com/HaatidIfusagiKlub?fref=ts</ref>
 
==== Zsidó Tudományok Szabadegyeteme ====
AAz ’90[[1990-es évek]] végétől nagy sikerrel megtartott nyári szabadegyetem kurzusok, a JesiVakáció tanfolyamok gyümölcseként alakult 2003-ban a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme (ZSTSZ) azzal a céllal, hogy színvonalas keretek között nyújtson lehetőséget a zsidó tudományok megismerésére minden olyan felnőtt érdeklődő számára, akinek nem adódott meg a lehetőség, hogy a zsidó tudományokban magas szinten elmélyedjen.
 
A ZSTSZ olyan átfogó tanfolyamokat, szemináriumokat szervez, amelyek a zsidó gondolkodást eredeti, autentikus formájában ismertetik meg a hallgatókkal. Az intézménynek nem a diplomaosztás a fő célja, sokkal inkább egy, mindenki számára nyitott egyetem kialakítása, ahol a tanulási módszer lényege a téma vitával és közös beszélgetéssel történő megértése, elemzése.
117. sor:
 
A Szabadegyetem hallgatói elsősorban a fiatalabb korosztályból kerülnek ki, de kortól függetlenül minden hallgatót szívesen látnak.
Megnyitásával egyidejűleg a Szabadegyetem, tankönyvsorozatot is indított, A Zsidó Tudományok -– Fejezetek a klasszikus forrásokból címmel.<ref>http://www.zstsz.hu</ref>
 
==== Pesti Jesiva ====
A magyar zsidóság történelme során mindig büszke volt híres, kiterjedt és rendkívül magas színvonalú jesivarendszerére. A [[második világháború]] után még működött jesiva például [[Szombathely]]en, [[Egerb]]en, [[Paks]]on vagy [[Nyíregyháza|Nyíregyházán]], ahol még ekkor is sok száz diák tanult. Az utolsó magyarországi jesiva [[Soltvadkert]]en (Jakobovics rabbi vezetésével) 1956-ban zárt be. Ekkor ott még 50 diák tanult, akik tanáraikkal együtt disszidáltak.
 
A magyarországi zsidóság szellemi életének felvirágoztatása és a magyarországi jesivák hagyományainak újjáélesztése érdekében a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület Budapesten „Pesti Jesiva” néven a zsidó tudományok oktatásának hagyományos elvein alapuló, felsőszintű oktatási intézményt alapított 1998-ban. Az intézmény abban a Vasvári Pál utcai zsinagógában folytatja tevékenységét, amely száztizenkét évvel azelőtt, kifejezetten jesiva céljára építettek.
147. sor:
=== Kiemelt kampányok ===
==== Az [[Óbudai zsinagóga]] felújítása ====
2010. szeptember 5-én az EMIH ismét funkciójába helyezte Budapest legrégebbi, az [[Óbuda (városrész)|óbudai]] [[Lajos utca]] 163. szám alatt lévő zsinagógáját, amelyet 1821-ben adtak át az akkori [[Zichy]]-birtokon. A [[Holokauszt]]holokauszt után számos más zsidó tulajdonban volt épülethez hasonlóan ez a zsinagóga is állami kézbe került, egy ideig textilmúzeumként, majd a [[Magyar Televízió]] stúdiójaként funkcionált. Az EMIH 2010-ben vette át és látott neki adományokból az épület részleges felújításának; az ünnepélyes újjászentelésre 2010. szeptember 5-én került sor Jona Metzger izraeli askenáz főrabbi és Jákov Mergi izraeli vallásügyi miniszter, valamint számos magyar politikus és közéleti személyiség jelenlétében. A zsinagóga rabbija az EMIH vezető rabbija, Köves Slomó.<ref>http://obudaizsinagoga.hu</ref>
 
==== Elie Wiesel látogatása ====
153. sor:
Elie Wiesel a 20. század egyik legjelentősebb zsidó szellemi vezetőjét, a világméretű lubavicsi mozgalom fejét, az 1994-ben elhunyt Menachem M. Schneershon rabbit egyik szellemi mentorának tekinti, és a lubavicsi mozgalom munkáját szerte a világon, így Magyarországon is figyelemmel kíséri és támogatja.
 
Látogatásakor díszvendége és fő előadója volt a Magyar Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által közösen szervezett „Magyar - Zsidó„Magyar–Zsidó Együttélés a Közös Jövőért” konferenciának. Találkozott vallási vezetőkkel, és emlékezetes beszédet tartott a Parlamentben.<ref>http://www.zsido.com/cikkek/Elie_Wiesel-_Nobel-beke_dijas_professzor_hat_evtized_utani_hivatalos_latogatasa_Budapesten/10/1664</ref>
 
==== Pozitív zsidó identitás kampány ====
164. sor:
==== Tóratekercsek hazajuttatása ====
Az EMIH kampányt indított, hogy visszaszerezze azokat a Tóratekercseket, judaikákat és műtárgyakat, amelyeket a II. világháború idején raboltak el a nácik magyar zsidóktól. Ezek a kincsek később a Vörös hadsereghez kerültek, és azóta is az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban őrzik őket. A kincsek jelentős része raktárakban áll, állapotukról senki nem tud pontosat.
Az EMIH, a MAZSÖK-kel, valamint a Holokauszttúlélőkholokauszttúlélők szervezeteinek képviselőjével a Prágában rendezett kártérítési konferencián adta át követeléseit az orosz félnek Ebben együttműködésre hívják fel az Orosz Föderációt a nácik által elrabolt, és jelenleg Nyizsnyij Novgorodban tárolt, több ezer darabot számláló zsidó kincsek sorsának rendezésére: azok felújításához és hazajuttatásukhoz kérték az orosz fél együttműködését.
Martonyi János külügyminiszter Köves Slomóhoz címzett levelében "az„az egész ország szempontjából fontos nemzeti ügynek"ügy”-nek nevezte a kezdeményezést. "A„A műkincsek hazahozatalának, a jogos tulajdonosoknak való visszaszolgáltatásának, illetve újbóli rendeltetésszerű használatának elősegítése nemcsak feladatunk, hanem kötelességünk is"is” – fogalmazott a miniszter.<ref>http://nol.hu/belfold/hazaterhetnek_a_voros_hadsereg_altal_elkobzott_tora-tekercsek</ref><ref>http://www.reuters.com/article/2012/11/27/us-hungary-russia-jewish-property-idUSBRE8AQ0PF20121127</ref>
 
==Vezetők==
 
'''Dr. Köves Slomó rabbi'''
Rabbinikus tanulmányait a Yeshiva High School-banSchoolban (Pittsburgh, Pennsylvania), a francia Institut Superieur D’etudes Rabbiniques et Talmudiques-ban és Central Lubavitch Yeshivot-ban (New York) végezte. Letette a szofér (hivatásos tóramásoló) és a mohél (hagyományos körülmetélő) vizsgákat is. A Holokausztholokauszt óta ő az első, hazánkban felavatott ortodox rabbi. 2007-ben a Debreceni Tudományegyetem Történelemtudományi kara doktorrá avatta. Nevéhez fűződik több jelentős közösségi és tudományos kezdeményezés.
2003-ban alapítója volt a Zsidó Tudományok Szabadegyetemének, amely azóta több ezer civilnek adta meg a lehetőséget a zsidó tudományok megismerésére.
2012-ben a Magyar Honvédség tábori főrabbijává nevezték ki.
179. sor:
'''Bodnár Dániel elöljáró'''
 
A József Attila Gimnáziumban érettségizett, majd ELTE BTK filozófia szakán diplomázott 2000-ben. 22 éves korától Prize Fellow-ként (kiemelt doktori ösztöndíjasként) volt kutató New Yorkban a New School for Social Research-onResearchcsön. Kutatási területe politikai fenomenológia és republikánus eszmetörténet volt.
2002-ben az akadémiai karriert maga mögött hagyva az üzleti életben leginkább a kiadói szakmában kezdett dolgozni, 2008-tol tulajdonos kiadója vagyok a Time Out magazinoknak. Részt vett az EMIH megalakulásában, annak 2004-es megalapítása óta a világi vezetőség tagja. Az EMIH vezetésében elsősorban a stratégiai tervezéssel foglalkozik. Jelenleg a Tett és Védelem Alapítvány elnöke. Két gyermekével és feleségével Budapesten él.
 
'''drDr. Böhm András alelnök'''
 
2014-ben a Választmány formájában új tanácsadó és döntéshozói intézménnyel bővült a felekezet szervezete. A döntéshozatalt előkészítő grémiumba, a küldöttek közül beválasztott tagok: Megyeri András médiaszakember, dr. Bányai László jogász és Lefkovics Péter az Óbudai Zsinagóga kántora.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Egységes_Magyarországi_Izraelita_Hitközség”