„Székely–magyar rovásírás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ebben jóval több a feltevés, mint a konkrét tény |
|||
72. sor:
* [[Ernst Doblhofer]] 14 betűpárt rokonítana egymással<ref name=doblhofer1>Doblhofer 1962., 313.</ref>
* [[Sándor Klára]] a négy tökéletes egyezés mellett az írásszabályozó elvek („graphotactics”) részleges párhuzamosságára figyelmeztet<ref name=sk1>Sándor 1990, 297</ref>
* [[Róna-Tas András]] még tovább csökkenti a párhuzamot: „A keleti türk rovásírással kifogástalanul csak két igen egyszerű betű (az sz és az n) egyeztethető”.<ref name=rona-tas1>Róna-Tas 1996., 338.</ref>
A türk elmélet szerint a [[magyarok|magyar törzsek]] 600 körül vették át a rovásírást, amikor délnyugatra, a [[Fekete-tenger]] keleti partvidékére költöztek korábbi területeikről. A székely-magyar rovásírás az elmélet szerint a [[türk rovásírás|türk írás]]ból ered: ezt a [[göktürkök]] földrajzi értelemben vett közelsége is bizonyítja. 13 rovásjel meglehetősen hasonlít a fentebb említett írásrendszer betűire; néhány azonban feltehetően a [[görög ábécé]]ből ered, mint például az [[Fájl:F (rovásbetű).svg|11px|F]] 'F'.<ref name="görög_eredet">{{ÚML|5}}</ref>
A korábbi kutatásokat összegző Sándor Klára így foglalja össze a türk kapcsolatot: ''„a székely rovásírás nem vezethető ugyan le közvetlenül a keleti türk rovásírásból, de a kettő távolabbi rokonsága is nehezen cáfolható a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján.”''<ref name="erdelyimuzeumfolyoirat.adatbank.transindex.ro">Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?), in: Erdélyi Múzeum folyóirat, Kolozsvár, 1996/1-2 [http://erdelyimuzeumfolyoirat.adatbank.transindex.ro/index.php?cid=168#_ednref1]</ref> Magyarán, a székely és a türk írás között nem szülő-gyermeki, hanem közös őssel rendelkező unokatestvéri viszony áll fenn.
| |||