„Székely–magyar rovásírás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
148. sor:
 
[[Thúry József]] szerint a székelyek az avarokkal azonosak,<ref>[http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/3359/EM_1898_2_001_ThuriJozsef_SzekelyekEredete.pdf?sequence=3 {{aut|Thúry József}} (1898''a''): A székelyek eredete. ''Erdélyi Múzeum'' '''26''' (2): 65–87.]</ref><ref>[http://eda.eme.ro/xmlui/bitstream/handle/10598/3371/EM_1898_3_002_ThuryJozsef_SzekelyekEredete.pdf?sequence=3 {{aut|Thúry József}} (1898''b''): A székelyek eredete. (II. közelmény.) ''Erdélyi Múzeum'' '''26''' (3): 138–163.]</ref><ref>[http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/3381/EM_1898_4_002_ThuryJozsef-SzekelyekEredete.pdf?sequence=3 {{aut|Thúry József}} (1898''c''): A székelyek eredete. (III. közelmény.) ''Erdélyi Múzeum'' '''26''' (4): 195–216.]</ref><ref>[http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/3386/EM_1898_5_001_ThuryJozsef-SzekelyekEredete.pdf?sequence=3 {{aut|Thúry József}} (1898''d''): A székelyek eredete. (Befejező. közelmény.) ''Erdélyi Múzeum'' '''26''' (5): 241–247.]</ref> az avarokat pedig az ókor történetírói – a [[népvándorláskor|népvándorlások kora]] előtt, vagyis az i.&nbsp;e. 5–i.&nbsp;sz. 5. században – következetesen [[szkíták]]nak, [[szakák]]nak, illetve [[dahák]]nak nevezik. A bizánciak – a népvándorlások korában – az avar követek kijelentése nyomán címezik őket szkítának. [[Menandrosz Protektor|Menandrosz]] szerint: ''„...a rómaiak veresége után az avarok hadvezére üzenetet küldött Tiberioshoz. A kiküldött üzenetvivő így szólt: Hogyan merészeltetek harcos kezek hiányának a betegségében szenvedve az avarok, tehát éppen szkíták ellen háborút indítani? Vagy nincsenek irataitok és feljegyzéseitek, amelyek olvasása megismertethet benneteket azzal a ténnyel, hogy a szkíta törzsek leküzdhetetlenek és megverhetetlenek?”''<ref>[http://real-j.mtak.hu/377/1/ARCHERT_1979_106.pdf {{aut|Szádeczky–Kardoss Samu}} (1979): Az avar történelem forrásai. III. Az avar bizánci kapcsolatok alakulása a honfoglalás lezáródásától Sirmium elfoglalásáig. ''Archaeologiai Értesítő'' '''106''' (1): 231–243.]</ref> Lényegében ugyanígy nyilatkozik [[Theophülaktosz Szimokattész]] is: ''„az avarok törzse ugyanis, mint mondják, a legügyesebb (legkeményebb) a szkíta népek sorában.”''<ref>[http://real-j.mtak.hu/376/1/ARCHERT_1978_105.pdf {{aut|Szádeczky–Kardoss Samu}} (1978): Az avar történelem forrásai.&nbsp;I. Közép-Ázsiától az Al-Dunáig. ''Archaeologiai Értesítő'' '''105''' (1): 78–90.]</ref>
 
Varga Géza véleménye szerint a hatti, hettita, urartui, szkíta, hun jelek a székely írásjelek megfelelői. A szerző olvasatát adja többek között a budapesti hun jelvény feliratának, mely szerinte részben szójelekből, részben betűkből épül fel, s magyar nyelven értelmezhető. A szóban forgó hun feliratot legutóbb [[Erdélyi István (régész)|Erdélyi István]] és [[Ráduly János]] is közölte a székely írást bemutató korpuszban (a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán látható).
 
Varga Géza bemutatja a krími szkíta koronát, melyen szerinte a szójelekkel írt „Isten” (Ős Ten) kifejezés olvasható.<ref>{{aut|Varga Géza}} (2010): ''Így írtok ti magyar őstörténetet''. Budapest.</ref> A létező hatti, hettita, szkíta, hun, avar, székely jelpárhuzamokat – számuk kb. 20 – a szerző táblázatokban mutatja be az ''Így írtok ti magyar őstörténetet'' című kötetében, valamint a ''Magyar hieroglif írás'' című munkájának kéziratában. Utóbbi tanulmány több részlete megjelent kisebb kiadványokban, és elérhető a Világhálón is.<ref>[https://www.youtube.com/watch?v=tVPjmslVtKQ&index=4&list=PLzmWTz1VayQVwm9lBeghvNIFrbY_4jfyh {{aut|Varga Géza}} (2016): ''Magyar hieroglif írás''. (Előadás a Fejér Szövetség szervezésében.)]</ref>
 
== Emlékei ==