„Adzsdábija” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Története: File: → Fájl:
40. sor:
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 101I-782-0013-35, Agedabia, Soldaten in Ortschaft.jpg|thumb|200px|right|Német katonák a város határában (1941)]]
 
A várost az Észak-Afrika feletti római uralom idején alapították ''Corniclanum'' néven, az eredetileg 4-5. század fordulóján keletkezett [[Tabula Peutingeriana]] is feltünteti. Stratégiai fontosságú fekvése miatt már ekkor fontos szerepet töltött be Africa provincián belül. A Nyugatrómai Birodalom bukása után [[Bizánc]] része lett, majd a 7. században arab uralom alá került. A város kiépítése a [[Fatimida-dinasztiaFátimidák]] nevéhez fűződik, akik 912-ben nagy arányú építkezésbe kezdtek a területén, egy új mecsetet és egy palotát építve fel. [[1052]]-ben nomád [[beduinok|beduin]] törzsek vették ostrom alá és foglalták el, ez egyúttal a város jelentőségének a hanyatlását is okozta. A 12. században [[al-Idrisi]] arab földrajztudós a következőket írta a településről:
 
{{idézet 2|''Valaha (Adzsdábija) fallal volt körülvéve, de mostanra csak két erőd maradt a sivatagban dacolva. Adzsdábija négy mérföld távolságra van a tengertől. Nincs növényzet sem a városban, sem a környékén. Lakóinak többsége zsidó és muszlim kereskedő. A város környékén nagyszámú berber törzsek garázdálkodnak. Sem Adzsdábijában, sem Barqaban nincs folyó víz, a lakosság ciszternákból nyeri a megélhetéshez szükséges vizet...''|al-Idríszi}}
50. sor:
Adzsdábija ismét nagy politikai jelentőségre tett szert a [[2011]]-es [[líbiai polgárháború]] idején. A városban a [[Moammer Kadhafi]] rendszere elleni tiltakozások [[február 16.|február 16]]-án kezdődtek, az első napokban legkevesebb 10 rendszerellenes tüntető vesztette életét. Miután az ellenzék átvette a hatalmat [[Bengázi]]ban és a kelet-líbiai területek felett, a kadhafista haderő ideiglenesen Adzsdábijából is kivonult. A kezdeti sikerek után azonban Kadhafi hadereje [[második bregai csata|elfoglalta]] a várostól 87 km-re nyugatra fekvő [[Brega|Bregát]], majd offenzívát indítottak Adzsdábija ellen, [[március 17.|március 17]]-re [[Adzsdábijai csata|elfoglalva]] a stratégiai fekvésű várost, majd két nap múlva már az ellenzék központjának számító Bengázit ostromolták. [[Március 19.|Március 19]]-én azonban [[2011-es líbiai intervenció|nemzetközi hadművelet]] indult a felkelők megsegítésére, akiknek így sikerült visszafoglalni az elvesztett területeket, majd [[március 25.|március 25]]-én Addzsdábija is a kezükre került. A sikeres kadhafista [[Szidra-öböli offenzíva|Szidra-öböli offenzívát]] követően azonban Kadhafi hadereje visszafoglalta a keleti területeket Bregáig, majd [[Via Balbia-i csata|megállapodott]] Brega és Adzsdábija között. Áttörést végül csak júliusba sikerült elérni, amikor az [[Átmeneti Nemzeti Tanács]] kezére került Brega és megkezdődött a felkelők előrenyomulása Tripoli fele, majd augusztus végére a [[Nefúsza-hegység]] felkelőivel együtt részt vettek Tripoli körülzárolásában, majd elfoglalásában, a későbbiekben pedig részt vettek a maradék ellenállás felszámolásában is.
 
[[2011]]. áprilisában a város vezetősége úgy döntött, hogy Adzsdábija főútját átnevezik [[Tim Hetherington]] Sugárútra, az áprilisban [[Miszráta|Miszrátában]] megölt brit újságíró emléke előtt tisztelegve.
 
== Külső hivatkozások ==