„Balogh Edgár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
23. sor:
==Életrajza, munkássága==
 
A [[nagyszeben]]i szász Kessler családból származó katonatiszt sés magyar irodalom szakos tanárnő fia. 1926-ban vette fel anyai ági családi nevét. [[Pozsony]]ban végezte el a magyar reálgimnáziumot, majd a [[prága]]i német egyetem filozófiai karán folytatta tanulmányait. Etnográfusnak készült. Első írása 1922-ben jelent meg a [[losonc]]i ''A Mi Lapunk'' c. ifjúsági folyóiratban, első tanulmányát (''A szűzgulyahajtás'') 1927-ben az Ethnographia-Népélet közölte [[Budapest]]en.
 
Publicisztikai munkásságát a [[Prágai Magyar Hírlap]]ban, a [[csehszlovákia]]i magyar ellenzéki pártok lapjában kezdte. Kezdeményezője és szervezője volt a csehszlovákiai magyar ifjúság haladó [[Sarló mozgalom|Sarlós-mozgalmának]]. 1931-ben a [[kommunista]] mozgalomba kapcsolódva<ref>1932-ben [[Nagymegyer]]en akart előadást tartani a helybeli kommunistáknak, de mivel nem volt rá engedélye a hatóságok ezt megakadályozták (Okresný úrad v Komárne, 53/K-1932 prez.)</ref> [[Fábry Zoltán]]nal szerkesztette [[Az Út]] c. prágai baloldali folyóiratot, s 1934-ben fordításában jelent meg a ''Barnakönyv [[Adolf Hitler|Hitler]]-Németországról és a lipcsei perről'' c. német [[antifasiszta]] mű. A csehszlovák hatóságok 1935-ben kiutasították; visszatért szülőföldjére, s előbb [[Kolozsvár]]t, majd [[Brassó]]ban telepedett le.