„Antipatrosz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a link egyértelműsítés AWB |
||
8. sor:
== Nagy Sándor helytartója ==
Antipatrosz II. Philipposz bizalmasaként jó kapcsolatot alakított ki [[Olümpiasz]] királynéval és a trónörökössel, a későbbi III. Alexandrosszal, és a király halálakor támogatta annak trónra lépését. Ennek köszönhetően a perzsiai hadjárat [[Kr. e. 334]]-es megindulásakor 12 000 gyalogos és 1500 lovaskatona élén sztratégoszi címmel a Balkánon maradt, hogy a nemrégiben pacifikált [[Balkán (térség)|Balkán]]t és [[Hellasz]]t megvédje az esetleges támadásoktól és elfojtsa a makedónok ellen indított lázadásokat. Erre rövid időn belül szükség is volt: a [[granikoszi csata]] után a [[rhodoszi Memnón]], [[III. Dareiosz]] görög zsoldosainak vezetője több szigetet elragadott a görögöktől – köztük [[Kósz]]t, [[Khiosz]]t és [[Leszbosz]]t –, és miközben a hátország és a makedón sereg elválasztásával fenyegetett, igyekezett fellázítani a helléneket. Antipatrosz 600 [[talentum (mértékegység)|
A perzsák bőkezűsége a görög poliszok közül [[Spárta|Spártát]] vonzotta leginkább. A város királya, [[III. Agisz]] már [[Kr. e. 333]]-ban felvette a kapcsolatot a perzsák égei-tengeri flottájával, és a kapott pénzen jelentős zsoldossereget állított fel, sőt [[Kr. e. 332]]-ben még [[Kréta (sziget)|Kréta]] szigetét is elfoglalta. [[Kr. e. 331]]-ben a legtöbb [[peloponnészosz]]i államot sikerült maga mellé állítania, és vereséget mért a makedónokra; végül [[Kr. e. 330]]-ban Antipatrosz személyesen verte le, míg az [[arkadia]]i [[Megalopolisz]]t ostromolta. Ezután viszonylagos békében igazgatta Hellaszt, ahol makedónbarát oligarchikus rezsimeket és [[türannisz]]okat támogatott.
18. sor:
Amint értesültek a makedón király haláláról, a [[Szamosz]]tól nemrég megfosztott athéniak zsoldossereget toboroztak, elfoglalták a Thermopülai-szorost, és nagy flottát indítottak a tengerre. Antipatrosz, aki jóval kisebb és gyengébb haderővel rendelkezett, ráadásul a thesszálok is elhagyták, vereséget szenvedett, és [[Lamia]] városába szorult vissza, ahol a görögök [[Kr. e. 323]]–[[Kr. e. 322|322]] telén blokád alatt tartották. A [[lamiai háború]]t csak a [[phrügia]]i [[satrapa]], [[Leonnatosz]], illetve Kraterosz beavatkozásával tudták megnyerni a makedónok. Leonnatosz kora tavasszal felmentette Lamiát, de miután rövidesen elesett, Antipatrosz kénytelen volt Makedóniába visszavonulni. Nyáron végül a [[fönícia]]iakkal kiegészült makedón hadiflotta legyőzte az athéniak hajóit, mire Kraterosz átkelt a [[Hellészpontosz]]on, és Antipatrosszal együtt leverte a lázadó poliszokat. Az addig is formálisan működő [[Korinthoszi Szövetség]]et feloszlatták, a görög államokat puszta alattvalóvá süllyesztették.
Míg Antipatrosz és Kraterosz Európában hadakozott, Perdikkasz igazgatta az ázsiai birodalomfelet. A régens korábban feleségül kérte Antipatrosz Nikaia nevű lányát, de röviddel utána Olümpiasz anyakirályné saját lányát, Nagy Sándor testvérét, Kleopatrát ajánlotta neki. A vívódó Perdikkaszról engedetlen, felelősségre vonás elől menekülő alárendeltje, [[I. Antigonosz Monophthalmosz|Antigonosz]] phrügiai helytartó azt kezdte híresztelni, hogy egymagának akarja megkaparintani a hatalmat, ezért akar benősülni az uralkodóházba. A hírek hatására Antipatrosz szövetségre lépett Kraterosszal, az Egyiptomot önállósítani vágyó [[I. Ptolemaiosz|Ptolemaiosszal]], illetve a [[trákia]]i [[Lüszimakhosz|Lüszimakhosszal]], egy-egy lányát (Philát, Eurüdikét és Nikaiát) hozzájuk adva. A [[Kr. e. 321]]-ben kitörő háborúban Egyiptom felé indult, hogy megsegítse Ptolemaioszt Perdikkasz főserege ellenében, de mire megérkezett, az ellenséges hadvezért már meggyilkolták főtisztjei.
== A birodalom élén ==
34. sor:
== Források ==
* Kertész István: A hellénizmus. In: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig. Szerk.: Németh György. Budapest, Osiris, 2005. pp.
{{görög mitológia}}
| |||