„Harkány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bot: idézőjelek javítása |
||
36. sor:
[[1814]]-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott. [[1823]]-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását.
Harkány [[Siklós]]
1918 novemberétől 1921 augusztusig a település szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a [[Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság]] nevű szerb bábállam részét képezte. A város jelentős átalakulása a szerb-megszállást utáni korszakban kezdődött.
A fürdő igazi fellendülését 1925-től, Antal Jenő fürdőbérlőnek történt átadása jelentette, aki igazgatóként valódi európai nívójú környezetet kezdett kialakítani a messze földön már híressé lett helyen, a gyógyulni vágyók számára. [[1925]]-ben épült fel a közel [http://www.harkanyfurdo.hu/galeria/adatlap/16/tavasz 2000 m²] vízfelületű termálfürdő, amelynek átlagosan 29 °C-ra lehűtött hőmérsékletű kellemes kénes vize nem csak a reuma, a köszvény és isiász gyógyítására alkalmas, hanem megannyi más esetben, pl. légzőszervi krónikus hurutok, bőrbetegségek, égési sebek,
A mediterrán jellegű enyhe éghajlat, a tiszta levegő télen-nyáron biztosítja a gyógyulást. [http://www.harkanyfurdo.hu/hu Termálfürdő] területe mellett platánfákkal övezett, hatalmas kiterjedésű és gondozott virágszigetekkel, rózsakerttel is rendelkező parkot létesítettek, amely már lassan száz éve vonzza az idelátogatók nagy számát. A turizmust pártfogoló vasúti tömegközlekedés [[1928]]-tól naponta öt pár vonatszerelvényen hozta és vitte [[Pécs]] vasútállomásról az érdeklődőket, és gyógyulni vágyókat. [[1927]]-ben az itt megrendezett nemzetközi orvosi vándorgyűlés résztvevői nagy elismeréssel szóltak előadásaikban a fürdő gyógyforrásairól, amely lassan [http://harkanykorhaz.hu/ szak-orvosi] körökben is elfogadottá tette a termálfürdő hírnevét. A fürdőigazgatóság az 1920-as évektől fogva szerződéseket kötött a nagyobb hazai, és több külhoni egészség- és társadalombiztosító társasággal, akiknek tagsága kedvezményesen vehette igénybe a fürdő valamennyi szolgáltatását.
Az eleinte állandó szállás gondokkal küzdő városban a gondok enyhítésére a város vezetősége komoly lépéseket tett a kezdetektől fogva. [[1930]]-ra épült meg az akkor Gróf Benyovszky nevére keresztelt fürdőtelepi szálló 65 szobával, s még [[1928]]-ban megkezdték 50 holdnyi terület villakertekre parcellázását is, közvetlenül a nagy parkterület közelében, amely villák sokaságába nyerhettek egyéni elhelyezést később az ide utazók.<ref>Harkány gyógyfürdő - Az 50 éves Pesti Hírlap jubileumi albuma 1928., / 848-849 oldal</ref>
45. sor:
[[1977]]. [[április 1.|április 1-jén]] hozzácsatolták a 2 km-re északnyugatra lévő [[Terehegy]] községet. (A két település majdnem egybeépült azóta, a 2 km a településközpontok közti távolság.)<br>[[1999]]. [[július 1.|július 1-jén]] kapott [[város]]i rangot.
Harkány jelenleg is a turizmusból élő város. Számtalan hotel, [[Apartmanszálloda|apartman]] igyekszik kiszolgálni a gyógyvíz és az egyéb természeti, kulturális érdeklődésű vendégek igényeit. Jelenleg 2 db négycsillagos, számtalan 3 és 2 csillagos hotel mellett az olcsóbb, fizetővendéglátás keretein belül üzemelő
Harkány megközelítése az elmúlt években jelentősen kedvezőbbé vált. Budapestről vonattal Pécsig, majd onnan busszal; vagy közvetlenül Budapestről (Népliget állomás) naponta többször induló buszjáratokkal; egyéni utazók és csoportok részére a 2000-es években átadott M6 jelű autópálya, a Harkánytól pár km-re található horvátországi
| |||