„Gerincvelői idegek és idegfonatok” változatai közötti eltérés

A '''gerincvelői ideg'''ek és az agyidegek vezetik a központi [[idegrendszer]]hez az érző, a központi [[idegrendszer]]től pedig a mozgató parancsokat. Itt a [[gerincvelő]]i [[Idegszövet|idegek]], és fonataik kerülnek ismertetésre.<br />

== Gerincvelői idegek és idegfonatok ==

[[Fájl:Spinal nerve CAT.svg|bélyegkép|jobbra|300px|Gerincvelői ideg]]

31 pár gerincvelői ideg ''(nervus spinalis)'' van, amelyek a gerincvelőből kilépve a csigolyaközti lyukakon ''(foramen intervertebrale)'' keresztül lépnek ki a gerinccsatornából. Minden gerincvelői ideg két gyökérrel kapcsolódik a gerincvelőhöz: az elülső, mozgató gyökérrel ''(radix anterior seu motoria)'' és a hátsó, érző gyökérrel ''(radix posterior seu sensoria)''. Az elülső gyökér olyan idegrostok kötegeiből áll, amelyek az idegi ingerületet a központi idegrendszertől el, a perifériás végrehajtó szervek ''(izmok, mirigyek)'' felé vezetik ''(efferens rostok)''; a hátsó gyökér olyan idegrostok kötegeit tartalmazza, amelyek az idegi ingerületeket a központi idegrendszer felé vezetik ''(afferens rostok)''. Mivel az afferens idegrostok a központi idegrendszer felé továbbítanak információkat, ezek érző rostok. Az érző idegrostok sejttestei a hátsó gyökéren orsószerű megvastagodást képező hátsó gyöki idegdúcokban ''(ganglion sensorium nervi spinalis)'' találhatók. A gerincvelői idegek két gyökerének rostjai a csigolyaközti lyukakban keverednek, így kilépés után mozgató és érző rostokat is tartalmaznak. Kilépés után elülső és hátsó ágakra ''(ramus anterior és posterior; egyaránt kevert működésűek)'' oszlanak. A hátsó ágak végig megmaradnak szelvényezettnek, azaz mind a mély hátizmokat mozgatóan, mind a bőrt érzően szelvényezetten idegzik be. Az elülső ágak viselkedése ettől eltérő. Csak ott maradnak meg szelvényezetten, ahol ezt az anatómiai viszonyok kikényszerítik. Ilyenek a bordák, és az általuk határolt bordaközök. Az itt futó bordaközi idegek ''(nervus intercostalis)'' a bordaközt határoló felső borda alsó szélén lévő barázdában találhatók ''(a bordaközi erekkel együtt)'', és mozgatóan beidegzik a bordaközi izmokat, érzően pedig a bordaköz fölötti bőr azzal párhuzamos sávját ''(dermatoma)''. A szomszédos idegek bőrbeidegzési területei között jelentős átfedések vannak. A szelvényezett beidegzés a has területén is mind mozgató, mind érző beidegzést tekintve jól érvényesül. A szelvényezett beidegzés tulajdonképpen ott is megvan, ahol az elülső ágak fonatokat képeznek ''(nyak, végtagok)'', de a fonatképződéssel járó rostátrendeződés miatt csak nehezen mutatható ki. A többi területen az elülső ágak fonatokat ''(plexus)'' képeznek.

{{Bővebben|Az emberi idegrendszer részei és funkciói}}

== Gerincvelői fonatok ''(plexusok)'' ==

[[Fájl:Gray804.png|bélyegkép|jobbra|300px|A nyaki fonat ''(plexus cervicalis)'']]

 

[[Fájl:Brachial plexus.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A karfonat ''(plexus brachialis)'']]

A karfonat négy alsó nyaki és az első mellkasi ideg elülső ágaiból alakul ki. Az összekapcsolódó ágak először három ''(felső, középső és alsó)'' törzset ''(truncus)'' képeznek. A felső törzset az ötödik és hatodik nyaki, a középsőt a hetedik nyaki, az alsót a nyolcadik és az első mellkasi idegek alkotják. A törzsek a scalenus nyíláson, a kulcscsont alatti verőér felett lépnek ki. A törzsek lefelé, a hónaljárok irányába hajlanak. A kulcscsont alatt a hónaljárokban átrendeződve kötegeket ''(fasciculus)'' képeznek. A kötegek a hónalji verőér körül helyezkednek el, és az ehhez viszonyított helyzetük alapján különböztetnek meg belső ''(medialis)'', külső ''(lateralis)'' és hátsó ''(posterior)'' köteget. A karfonat ágai mozgató és érző beidegzési területekkel bírnak. Vállövi ágai néhány lapocka körüli izom beidegzése mellett olyan nagy izmokat is ellátnak, mint az elülső fűrészizom, a széles hátizom és a nagy és kis mellizmok. A fasciculusok ágai a szabad felső végtagot érzően és mozgatóan beidegző idegek. Ezek fontosabb ágai ''(a bőrágak mellőzésével)'': A fasciculus medialis ága a nervus ulnaris, valamint a fasciculus lateralissal közös ága a nervus medianus. A fasciculus lateralis ága a nevus musculocutaneus, a fasciculus posterior ága a nervus axillaris és a nervus radialis. Fő mozgató beidegzési területeik ''(a pontos részletek mellőzésével)'': ''(n. ulnaris)'' – a kéz kisujji és tenyéri izompárnájának izmai; ''(n. medianus)'' – az alkar hajlító izmai, a kéz hüvelykujji izompárnájának izmai; ''(n. musculocutaneus)'' - a felkar hajlítói; ''(n. axillaris)'' – a nagy görgeteg és a deltaizom; ''(n. radialis)'' – a fel- és alkar valamennyi feszítő izma.

 

[[Fájl:Lumbar plexus.svg|bélyegkép|balra|300px|Ágyékfonat]]

Az ágyékfonat ''(plexus lumbalis)'' a felső három ágyéki ideg elülső ágaiból, valamint az ezekhez felülről és alulról csatlakozó tizenkettedik mellkasi és negyedik ágyéki idegek feléből jön létre. A fonat maga a ''(nagy horpaszizom eredésének két)'', elülső és hátsó, ''(részlete között)'' helyezkedik el. A fonatból eredő idegek többsége az izom oldalsó szélénél lép elő. Két ág kilépése tér el ettől: a ''(n. genitofemoralis)'' átfúrja az izmot, a ''(n. obtoratorius)'' pedig az izom medialis oldalán lép ki. (Ágai szintén érzőek és mozgatóak, de a bőrbeidegzést mellőzve itt is csak a fontosabb izomcsoportokat beidegző ágai kerülnek említésre.) A ''(nervus genitofemoralis)'' egyik része a cremaster izmot idegzi be. A legnagyobb ága a nervus femoralis mintegy ceruzavastagságú nagy ideg, amely a lágyékszalag alatti nyíláson, a combverőér lateralis oldalán lép ki a comb elülső felszínére, és azonnal seprűszerűen elágazódik, beidegzi a négyfejű combizmot és a szabóizmot ''(a comb- és főleg a térdízület feszítői)''. A nervus obturatorius a hasonló nevű csatornán lép ki a comb közelítő izmai közé, amelyeket beidegez.

[[Fájl:Gray828 es.svg|bélyegkép|jobbra|300px|Keresztcsonti fonat és szemérem-végbél fonat]]

A keresztcsonti fonat ''(plexus sacralis)'' két részből áll a felső űlőfonatból ''(plexus ischiadicus)'', és az alsó szemérem-végbél fonatból ''(plexus pudendohemorrhoidalis)''. Az űlőfonat ''(plexus ischiadicus)'' az utolsó ágyéki ideg és a felső két keresztcsonti ideg elülső ágaiból alakul ki, amelyekhez azonban csatlakozik a negyedik ágyéki és harmadik keresztcsonti ideg elülső ágának alsó ill. felső fele is. A fonat a kismedencében a körteképű izom ''(musculus piriformis)'' elülső felszínén helyezkedik el, és erősen összenőtt a kismedence kötőszövetes rendszerével. Rövid ágai beidegzik a kisebb csípőizmokat. A ''(nervus gluteus superior)'' a fonat felső részéből ered, a körteképű izom fölötti nyíláson lép ki, és beidegzi a kis- és közepes farizmot. A ''(nervus gluteus inferior)'' a körteképű izom alatti nyíláson lép ki, és beidegzi a nagy farizmot. Az űlőideg ''(nervus ischiadicus)'' kisujjnyi szélességű kissé ellapított köteg, testünk legnagyobb idege. Kilépése után a comb hátsó oldalán függőlegesen fut le a térdhajlati árok felső széléig, részben a kétfejű combizom hosszú feje hátulról keresztezve takarja. Beidegzi a comb ''(térdízületet)'' hajlító izmait. A térdhajlati árok felső szögleténél két ágra oszlik. Ezek közül a nagyobb ''(nervus tibialis)'' egyenes folytatása a fő törzsnek, míg a kisebb ''(nervus peroneus communis)'' oldalirányba kitér. A nervus tibialis egyenesen lefelé haladva belép a lábszár hajlítóizmainak felületes és mély rétege közé. Beidegzi a lábszár hajlító izmait. A medialis bokát megkerülve lép át a talp területére, ahol medialis és lateralis talpi ágra oszlik. A két ág idegzi be a talp izmait. A ''(nervus peroneus communis)'' megkerüli a szárkapocs nyakát, eközben két ágra oszlik. Felületes ága a szárkapcsi izmokat, mély ága a lábszár feszítő izmait idegzi be.

 

== Galéria ==