Wikipédia

„Fölöstöm” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
| név = Fölöstöm
| helyi név = Fürstenfeld
| kép = BRG Fürstenfeld - Kirche.JPG
| képaláírás = Plébánia templom
| címer = AUT Fürstenfeld COA.png
| kerület =
| tartomány =
| rang = város
| alapítás éve = 1170
| polgármester = Werner Gutzwar ([[Osztrák Néppárt|ÖVP]])
| irányítószám = 8280, 8362
| rendszám = HF
| testvértelepülései = [[Körmend]], [[Zug (település)|Zug]], [[Felsővisó]], [[Aindling]]-
| népsűrűség = 192
| tszf = 276
| terület = 3650,542
| szélességi fok = 47
| szélességi ívperc = 03
| szélességi ívmásodperc = 00
| hosszúsági fok = 16
| hosszúsági ívperc = 05
| hosszúsági ívmásodperc = 00
| szöveg pozíciója = left
| weboldal = www.fuerstenfeld.at
}}
30 ⟶ 23 sor:
[[Kép:Evangelische-Heilandskirche-Fuerstenfeld.jpg|thumb|200px|Evangélikus templom]]
[[Kép:Pfeilburg hof fuerstenfeld.jpg|thumb|200px|Pfeilburg udvara]]
'''Fölöstöm''' ([[német nyelv|németül]] ''Fürstenfeld'',) kis[[városAusztria|osztrák]] [[Ausztria|Ausztriábanváros]], [[Stájerország]] tartományban, a [[Hartberg-Fürstenfeldfürstenfeldi járás]]banában. A történelmi Ausztria és Magyarország osztrák oldali határán fekvő határváros, ma Kelet-Stájerország egyik kistérségi központja. 2017 januárjában 8472 lakosa volt.
 
== FekvéseElhelyezkedése ==
[[Fájl:Fürstenfeld im Bezirk HF.png|170px|bélyegkép|balra|Fölöstöm a Hartberg-fürstenfeldi járásban]]
Fölöstöm a tartomány délkeleti részén, a [[burgenland]]i határ mellett, a Feistritz folyó mentén fekszik [[Graz]]tól 60 km-re keletre, [[Hartberg]]től 38 km-re délre, [[Szentgotthárd]]tól 23 km-re nyugatra a [[Feistritz]] folyó partján fekszik. Közlekedési kapcsolatai jók: tőle nyugatra halad el az [[A2-es autópálya (Ausztria)|A2-es autópálya]]. Itt találkoznak a B57A, a B319, a B65-ös főutak. A városi önkormányzat 8 települést egyesít: Altenmarkt bei Fürstenfeld (655 lakos), Ebersdorf (59), Fölöstöm (6137), Hartl bei Fürstenfeld (209), Rittschein (182), Speltenbach (147), Stadtbergen (326) és Übersbach (693).
 
A környező önkormányzatok: délkeletre [[Loipersdorf bei Fürstenfeld]], délre [[Unterlamm]], nyugatra [[Söchau]], északnyugatra [[Großwilfersdorf]], északra [[Bad Blumau]], keletre [[Radafalva]] (Burgenland).
== Nevének eredete ==
Fürstenfeldet [[1215]]-ben említették először oklevélben, mint ''"Fürstenfeld bíróját, akinek neve Frigyes"''.
 
== Története ==
A város területén az újkőkorból származnak az első bizonyítékok az emberek jelenlétére. A bronzkori urnamezős kultúra jelenlétéről cserépedények és szerszámok tanúskodnak. A régészek római kori leletekre is bukkantak.
Az első emberek az [[újkőkor]]ban telepedtek meg ezzel kezdetét vette a mezőgazdaság és az állattenyésztés. E korból számos erődített településnyom maradt fenn a magaslatokon. A bronz- és az urnamezőkorszakból kerámiát és szerszámokat találtak. Számos külszíni régészeti lelet, felirat és sírkő származik a római korszakból.
 
A [6. században szlávok telepedtek meg a népvándorlás elől Itáliába menekülő korábbi lakosok helyén. A régió a 8. században a Frank Birodalom fennhatósága alá került és bajorok kezdtek betelepülni a térségbe; azonban a 9. század végétől a honfoglaló magyarok támadásai miatt a lakosok nagy része elmenekült. 1042-1044 között III. Henrik császár a Lapincsig és a Lajtáig tolta vissza a német-magyar határt, amelyet erődök védővonalával erősített meg. Ebbe a védvonalba illeszkedett Fölöstöm (Fürstenfeld) vára, melyet IV. Ottokár stájer őrgróf alapított 1170 körül.
A [[6. század]]ban [[szlávok]] telepedtek le. A [[8. század]]ban a [[bajorok]] foglalták el a környéket. A [[9. század|9.]] és a [[10. század]]ban a magyarok támadásai miatt csökken a települések és a népesség száma..
 
Körülbelül [[1170]]-ben [[IV Ottokár]] őrgróf megalapította a mai Fölöstöm várát. A vár mellett, a mai Hauptstraße mentén kis település jött létre, ahol 1078-ban már vásárt tartottak. Erre emlékezve ünnepelték meg 1978-ban a város alapításának 800 éves évfordulóját. A település a stájer hercegek birtokában maradt (erre utal neve is: Fürstenfeld=Hercegmező). Első írásos említése 1183-ból származik.
[[III. Henrik német-római császár]] [[1042]]-[[1044]]-ben visszafoglalta a [[Lajta]] és [[Lapincs]] határmenti térséget és a védelmét megerősítette.
 
1200 körül a johannita rend telepedett meg Fölöstömben, ők építették az első templomot. 1215-1220 között a települést [[VI. Lipót osztrák herceg]] támogatásával fejlesztették. 1232-ben már mezővárosként (''Forum et Civitas'') hivatkoznak rá. Ugyanebben az évben a johanniták plébániatemplomi jogokat szereztek egyházuknak. 1277-ben [[I. Rudolf német király|Habsburg Rudolf]] városi jogokat adományozott Fölöstömnek. 1362-ben [[IV. Rudolf osztrák főherceg]] engedélyezte ágostonos szerzetesek megtelepedését, akik 1365-1368 között felépítették templomukat és kolostorukat.
Körülbelül [[1170]]-ben [[IV Ottokár]] őrgróf megalapította a mai Fölöstöm várát. A Fő utca mentén felépültek a házak és piac működött. [[1978]]. augusztus 27-én itt ünnepelték meg a város alapításának 800 éves évfordulóját.
 
1418-ban a magyarok kifosztották a várost. Az újjáépítés elősegítésére [[II. Ernő osztrák herceg]] engedélyezte a városnak a must és a bor szabad kereskedelmét. 1469-ben az Andreas Baumgartner-féle nemesi felkelésben a város árulással jutott a lázadók kezére. Néhány hónappal később, 1469. július 29-én a kapuknál került sor a fölöstömi csatára, amelyben Baumkircher vereséget mért a császári csapokra. Az ütközetben a város több épülete romba dőlt és a sebesültek ellátásán túl egy járvány is súlyosbította a lakosok helyzetét.
1200 körül a [[Máltai lovagrend]] telepedett meg Fürstenfelden, ők építették az első templomot. [[1215]]-[[1220]] között [[VI. Lipót osztrák herceg]] irányításával épült ki tervszerűen a Piac tér. [[1232]]-től Fürstenfeld ''Forum et Civitas'' azaz mezőváros lett. Ugyanebben az évben a Máltai lovagok plébánia jogot szerzetek a templomuknak.
 
1480. május 26-án [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] magyar király ostromolta meg és foglalt el Fölöstömöt, majd 11 évig megszállva tartotta. 500 polgárt foglyul ejtettek és Budára vitték őket.Az ágostonos kolostor és néhány környező ház leégett. A magyar megszállás után 1503-ban, 1504-ben és 1509-ben is tűzvészek pusztítottak. Egy 1543-as jelentés szerint a házak majd fele üresen állt.
A település városi jogokat szerzett [[1277]]-ben [[I. Rudolf német király]]tól.
 
A középkorban a város magvát képező, téglalap alaprajzú, hattornyú fölöstömi várból ellenőrizték a környék folyói mentén haladó kereskedelmi útvonalakat. Az erődöt 1533-ban átépítették, egyes részei (Magyarbástya, Malombástya, Kolostorbástya, Kastélybástya, Nyílerőd) ma is állnak. 1556-1581 között a város védelmét az olasz Domenico dell´Allio tervei szerint megerősítették; ennek ellenére 1605-ben Bocskai hajdúi elfoglalták és kifosztották Fölöstömöt. 92 ház leégett, a templom elpusztult. A török ​​veszély miatt az erődítményt 1664-ben a városfalat megerősítették. A győztes [[szentgotthárdi csata (1664)|szentgotthárdi csata]] idején a településen ispotály és menekülttábor működött. 1679-1681 között a térséget a [[pestis]]járvány sújtotta.
[[1362]]-ben [[IV. Rudolf osztrák főherceg]] lehetővé tette az [[Hippói Szent Ágoston|Ágoston-rendi]] kolostor felépítését, amely az [[1365]]-[[1368]] között elkészült. Fölöstöm virágzik és fontos határ- és kereskedelmi város ekkor.
 
1704-ben [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] vezényletével Rákóczi kurucai fogták ostrom alá Fölöstömöt, de egy 3 ezer horvátból álló felmentő sereg elűzte őket. 1772-ben a templomot átépítették.
Az [[1418]]-ban a várost keletről érő támadásban elpusztult. Az újjáépítés támogatására [[II. Ernő osztrák herceg]] további kiváltságokat ad a városnak, így az almabor és a bor szabad kereskedelmét.
 
1809-ben egy rövid csata után Napóleon francia csapatai megszállták a várost. 1815–1848 között gazdasági fellendülés következett be, a lakosok száma 1600-ról 3000-re nőtt. 1850 és 1900 között Fölöstöm lakóinak száma lassan 3500 főről 4000-re növekedett. Gazdaságát egy nagy, 2000 munkást dolgoztató dohánygyár, valamint a komló termesztése és kereskedelme jellemezte.
[[1469]]-ben felkelés tört ki [[III. Frigyes német-római császár]] ellen (a "Baumkircher viszály").
 
[[1850]] és [[1900]] között a lakosság száma csak lassan emelkedett 3500 főről 4000 főre. 1900-ban egy újabb gazdasági fellendülés következett, melynek következtében létrehozták a csatornahálózatot, az elektromos műveket, a vízvezetékrendszert, valamint megépült a népiskola, a tartományi kórház és az evangélikus templom. A lakosok száma 3.800-ról 5.500-ra nőtt. [[1909]]-ben nyitották meg a Gimnázium – az első középfokú iskola Kelet-Stájerországban - első osztályát. [[1920]]-ban [[fürstenfeldi fegyverrablás]]ként híresült el a magyar szabadcsapatok egyik akciója, mely során [[Francia Kiss Mihály]] vezetése alatt álló fegyveresek egy rajtaütés keretében kifosztották a város egyik fegyverraktárát. Ez a katonai akció tekinthető a későbbi [[nyugat-magyarországi felkelés]] közvetlen előzményének.▼
[[1480]]. május 26-án [[I. Mátyás magyar király]] csapatainak hódítása 1480-ban valamint az azt követő megszállás 1491-ig nagy károkat okoztak Fürstenfeldnek, a város elpusztult, járványok tizedelik a lakosságot. 500 lakos pedig magyar fogságba esett. A helyreállítási munkákat az [[1503]]-as, [[1504]]-es és [[1509]]-es nagy tűzvészek akadályozzák. Az [[1543]]-as hivatalos jelentésben azt írták, hogy szinte minden ház kihalt.
 
A középkorban téglalap alaprajzú volt a város volt, amelynek vidékét hat toronyból ellenőriztek. Az erődöt újjáépítették [[1533]]-ban és ennek részeként a Magyar bástya és a Pfeilburg jelenleg is áll.
 
[[1556]]-ban kezdődött az újkori erődépítés az olasz Domenico dell´Allio tervei szerint. Ebből a korszakból (1569) származik a Zeneiskola is. 1581-ben az erődítmény elkészült.
 
[[1605]] elfoglalták és kifosztották a [[hajdúk]] a várost, és leégett 92 ház, valamint a templom is elpusztult. A török ​​veszély miatt az erődítményt [[1664]]-ben megerősítették. A [[szentgotthárdi csata (1664)]] alatt a városban fogolytábor és a kórházi működött.
 
[[1679]]-[[1681]] között a térséget a [[pestis]]járvány sújtotta.
 
[[1704]]-ben a [[kurucok]] ostromolták Fürstenfeldet. 3000 horvát segítségére volt szükség az elűzésükhöz. 1772-ben a templomot átépítették.
 
[[1809]]-ben egy rövid csata után Napóleon francia csapatai megszállták a várost. Az [[1815]]–[[1848]]-as években gazdasági fellendülés következett be, a lakosok száma 1.600-ról 3.000-re nőtt. A forradalmi évben itt is felállítottak egy nemzeti gárdát. [[1869]]-ben alapították a polgári iskolát és az önkéntes tűzoltóságot. 1884/85-ben bekapcsolódott a város a vasúthálózatba. Ennek nagy gazdasági jelentősége volt.
 
A Meyers Lexikon 1888-ból így írja le a várost: "''város Ausztriában. Stájerország Nagyhercegségben, kerületi közigazgatási területén patak található, a Feistritzwerke és a helyi vasúti van Fehring -Fürstenfeld között, a magyar határ közelében. Itt működik a kerületi bíróság, egy máltai lovagrend, egy nagy dohánygyár (2.000 munkással), komló, komló kereskedelem folyik és 1880-ban 3878 lakossal''".
 
▲[[1850]] és [[1900]] között a lakosság száma csak lassan emelkedett 3500 főről 4000 főre. 1900-ban egy újabb gazdasági fellendülés következett, melynek következtében létrehozták a csatornahálózatot, az elektromos műveket, a vízvezetékrendszert, valamint megépült a népiskola, a tartományi kórház és az evangélikus templom. A lakosok száma 3.800-ról 5.500-ra nőtt. [[1909]]-ben nyitották meg a Gimnázium – az első középfokú iskola Kelet-Stájerországban - első osztályát. [[1920]]-ban [[fürstenfeldi fegyverrablás]]ként híresült el a magyar szabadcsapatok egyik akciója, mely során [[Francia Kiss Mihály]] vezetése alatt álló fegyveresek egy rajtaütés keretében kifosztották a város egyik fegyverraktárát. Ez a katonai akció tekinthető a későbbi [[nyugat-magyarországi felkelés]] közvetlen előzményének.
 
A [[nagy gazdasági világválság]] főleg a dohánygyárra volt drámai hatással [[1929]] és [[1933]] között. Az 1937/38-as években épült ki az országút Gleisdorftól a burgenlandi tartományi határig, ami a város közlekedési bekapcsolódásának szempontjából kulcsfontosságú volt. Az [[Anschluss]]t követően Fürstenfeld a ''Fürstenfeldi körzet'' székhelye lett, mely 70 burgenlandi község hozzákapcsolása után jelentősen nagyobb vonzáskörzetet jelentett. [[1945]]-ben a város háborús tereppé vált. Április 15-én a [[Vörös Hadsereg]] megszállta a várost. A katolikus templom, a kolostor, a városháza és számos más épület szenvedett súlyos károkat, 66 polgári lakos vesztette életét. [[1946]]–[[1948]]-ban a svájci [[Zug (település)|Zug]] egy nagyvonalú segélyakciót szervezett Fürstenfeldnek, amely jelentősen hozzájárult az újjáépítéshez. A templomot [[1948]]-ban állították helyre, azonban a csak [[1988]]-ban került sor a hagymakupola visszaépítésére.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fölöstöm”