„Égig érő fa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
{{egyért3|Életfa (egyértelműsítő lap)}}
[[File:Hagymatikum (24).jpg|thumb|Világfa]]
'''Az égig érő fa''', vagy '''életfa''' nem [[meseelem]], de meséknek is része, önálló [[mesetípus]], [[Sámánizmus|sámánisztikus]] képzet, amely a magyar [[népmese]]kincsnek is fontos része, keletről magunkkal hozott örökség. A magyar néphagyomány ''világfa, tetejetlen fa, életfa'' néven is ismerik.
5. sor:
==Változatok==
Több változata ismert. Az egyik a kiskondásról szól – a királykisasszony után mászik a fára, akit elrabolt a [[sárkány]] ([[Világhírű Szép Miklós]] mese). Nagyon gyakori a magyar hazugságmesékben, vagy a tréfás mesékben (a cigány egy nyárfán mászva az égbe és a pokolba megy). Jellegzetes típus az égben járás: gyakori előzménye a szarvasból (lóból) kinövő fa, melyen a hős az égbe megy.
Az égig érő fa képzete a [[mitikus mesék]]kel is szoros kapcsolatban lehet. A mesemotívumnak többek közt [[németek|német]] ([[erdélyi szászok|erdélyi szász]]), [[románok|román]], [[cigányok|cigány]] , [[szerbek|szerb]], [[horvátok|horvát]], [[törökök|török]], [[Belső-Ázsia|turkesztán]]i, [[kalmükök|kalmük]] változatai ismertek.
==Samanisztikus hagyomány==
26. sor:
== Jegyzetek ==
{{
== Források ==
35. sor:
*Henszlmann Imre: ''Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése'', Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1876.
== Feldolgozások ==
*[[Jankovics Marcell (
{{
[[Kategória:Samanizmus|Egig ero fa]]
| |||
.jpg){kind=link}