„Tomáš Garrigue Masaryk” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
kieg.
38. sor:
== Újságíró, filozófus, tanár ==
 
Az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiához]] tartozó [[Csehország]]ban, Hodonín városában született munkáscsaládban (édesapja írástudatlan fuvaros volt), és Čejkovice faluban nőtt föl. Középső neve [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] származású feleségétől, Charlotte Garrigue-től származik. Tanulmányait [[Brno|Brnóban]], [[Bécs]]ben (itt [[1876]]-ban diplomázott) és [[Lipcse (Németország)|Lipcsében]] végezte. [[1881]]-ben megjelent első jelentős cikke „Öngyilkosság mint a modern civilizáció tömegjelensége” ''(Der Selbstmord als soziale Massenerscheinung der modernen Zivilisation)'' címmel. [[1882]]-ben kinevezték a [[Károly Egyetem|prágai egyetem]] cseh részének [[filozófia]]professzorává. A következő évben megalapította a cseh kultúrának és tudománynak szentelt ''Atheneum'' havi folyóiratot. [[1889]]-ben a ''Čas'' (Idő) című politikai lap szerkesztője lett. Több történelmi tárgyú írása volt, melyekben élesen bírálta a cseh [[nacionalizmus]] elfojtására törekvő, [[antiszemitizmus|antiszemita]] felhangokban bővelkedő történelemoktatást. Nyugati értelmiségi berkekben nagy visszhangra talált munkássága.
 
== A Monarchia ellen ==
 
Masaryk [[1891]]-[[1893]] között az Ifjú Cseh Párt, majd [[1907]]-[[1914]] között a követői által alapított Realista Párt (Cseh Néppárt vagy Haladó Párt) színeiben tagja volt a birodalmi gyűlésnek és a cseh országgyűlésnek is. A két képviselősége között eltelt időben a cseh nemzet politikai nevelésén fáradozott. Ekkor már nem teljes függetlenséget, hanem a Monarchia [[konföderáció]]s átalakítását tervezte elérni. [[1908]]-ban ellenezte [[Bosznia]] annexióját. Az [[első világháború]] kitörése után [[Genf]]be, majd [[London]]ba menekült a letartóztatás elől, és külföldön is tovább agitált a csehek szabadsága mellett. Tanítványai, [[Edvard Beneš]] és [[Milan Rastislav Štefánik]] személyében hű társakra talált harcában, és együtt megalakították a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. A háború alatt rendkívül sokat utazott: [[1917]]-ben [[Oroszország]]ban szervezte meg a 40-50 40–50 000 főt számláló, a központi hatalmak, majd a bolsevikok ellen harcoló [[Csehszlovák Légió]]t, [[1918]]-ban pedig az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült ÁllamokÁllamokban]]ban meggyőzte [[Thomas Woodrow Wilson]] elnököt ügye igazáról.
 
== Csehszlovákia élén ==
48. sor:
1918-ban feldarabolták az Osztrák–Magyar Monarchiát, [[Csehország]] és a [[Magyarország]]ból kiszakított [[Szlovákia]] egyesültek. Az [[antant]]-hatalmak elismerték a Masaryk vezette Csehszlovák Nemzeti Tanácsot ideiglenes cseh kormánynak. [[1920]]-ban Masaryk megnyerte a választásokat, és ő lett a [[demokrácia|demokratikus]] csehszlovák állam első elnöke. A kisebbségekkel (függetlenedni vágyó szlovákok, németek, magyarok) szemben mérsékelt politikát folytatott. [[1935]]-ig háromszor választották újra, amikor idős korára való tekintettel lemondott. Utódja Beneš lett, aki addig külügyminiszteri feladatokat látott el.
 
Fia, [[Jan Masaryk]] a [[második világháború]] idején a csehszlovák emigráns kormány, majd [[1945]]-[[1948]] között a prágai kormányzat külügyminisztere volt.
 
Közkeletű tévedés, hogy Tomás Masaryk szabadkőműves lett volna. A félreértés abból fakadhat, hogy fia, [[Jan Masaryk]] valóban belépett az egyik páholyba.{{refhely|masonicwiki}}
 
==EgyébEmlékezete==
 
*Róla nevezték el a [[Brno|Brnóban]] található, leginkább a [[MotoGP]] által használt versenypályát, a [[Masaryk Circuit]]et.
*[[Losonc]] főutcája viseli a nevét.
 
== Galéria ==
<gallery>
Fájl:Sušice, nábřeží Jana Seitze, socha TGM (8137).jpg|
Fájl:Sušice, nábřeží Jana Seitze, socha TGM (8135).jpg|
</gallery>